Hétvégén az édesszájúaké volt a tér

A Sepsiszentgyörgyön megrendezett fesztivál történetében először értek el aranyfokozatot az „Év székelyföldi kürtőskalácsa” címért a hétvégén megküzdő versenyzők, mi több, a zsűri ezúttal három csapatot is aranyszínnel vértezett fel, hangsúlyozva, hogy nem a bírálási kritériumok lettek enyhébbek, hanem az esztendőről esztendőre megméretkezők fejlődtek látványosan, mind ízek világában, mind technikában.

Az idei nagy győztes a csíkszentmártoni Vitos Kürtős (Zolsport Kft.) csapata lett, ők érdemelték ki az Év székelyföldi kürtőskalácsa 2019 címet, de újabb rekordkísérlet is megdőlt, továbbá egy még 1784-ből, a zabolai gróf Mikes Mária szakácskönyvéből származó recept alapján is készítettek a csapatok, és a látványosan nagy Kárpát-medence kürtőskalácsa is megsült, percek alatt el is fogyott. De lássuk, mitől is emelkedett hétvégén a hangulat, no, meg a cukorszint.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnöke lapunknak kifejtette, idén a megyei tanács és Sepsiszentgyörgy önkormányzata partnerségben, fele-fele arányban biztosította a fesztivál költségvetését. Amint mondta, egy hagyományőrző gasztroturisztikai rendezvényről beszélhetünk, hiszen történelmi könyvek is bizonyítják, hogy a kürtőskalácsnak Székelyföldön vannak a gyökerei. Továbbá, kiderült, hogy a szervezők nem titkolt célja volt az egyre közismertebb kürtőskalács minőségének javítása, merthogy igencsak népszerű ez a termék, hiszen lassan nincs rendezvény Romániában, ahol valaki ne sütne kürtőskalácsot – hangoztatta.

– Minden évben a székelyföldi kürtőskalácssütő cégeket hívjuk meg erre a rendezvényre, azok közül is a legjobbakat, akik üzletszerűen űzik az előállítást, az ország minden sarkában jelen vannak a termékeikkel. Idén 14 cég vett részt a megmérettetésen, közülük választotta ki a Farkas Ferenc mestercukrász által vezetett, szakavatott zsűri a legjobbat. A nyertes csapat egy évig használhatja az „Év székelyföldi kürtőskalácsa” címet, továbbá meghívást nyer az október második hetében sorra kerülő budapesti kürtőskalács fesztiválra. Újdonságképpen elmondhatom, hogy idén Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő is felajánlotta, hogy Strasbourgba invitálja a nyerteseket, ahol az európai parlamenti képviselőknek mutathatjuk be hagyományainkat. Ugyancsak kuriózumnak számít, hogy hétvégére megnyílt a budapesti kürtőskalács cukrászda az egykori Bodok szálló előtti parkolóban (ez a Budapesti Kürtőskalács Fesztivállal kialakított partnerségünknek köszönhető): itt az érdeklődők megkóstolhatták a kürtőskalács „továbbgondolt” változatait, mindenféle ínyencséget – avatott be Grüman.

Lehet évről évre újítani?

Kérdésünkre, hogy mit lehet évről évre újítani egy ilyen fesztiválon, mire várhatunk jövőben, hiszen a kürtőskalács adott, a verseny szabályai „kőbevésettek”, Grüman elmondta, hogy ilyen típusú, kimondottan a kürtőskalácsról szóló fesztivál Erdélyben eddig nem volt, ezért is nevezték a fesztivált Erdély legédesebb rendezvénysorozatának. Szerinte színesíti a rendezvényt, hogy minden évben újabb és újabb rekordot állítanak fel – ez idén a 14 méteres kürtőskalácsban merült ki –, de a méretes Kárpát-medence kürtőskalácsa is megsült: ezek pedig mind olyan attrakciók, amelyek vonzzák a turistákat, helyi érdeklődőket.

– Pozitívum, hogy túlmenően a versenyen, egy gazdasági tevékenység is zajlik. Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, ám 14 kürtőskalácssütő cég volt jelen a téren, emellett számtalan édességes stand, ám az elmúlt években mindenki pozitívan értékelte az ittlétet, magyarán nemcsak kuriózum, de keletje is van ennek a terméknek – mutatott rá Grüman, elárulva az árakra vonatkozó kérdésünkre, hogy „a legjobb kürtőskalácssütő cégek voltak jelen a téren, az árakat ők, no, meg a piac szabja meg”.

„Ez mindenkinek üzlet”

Árak ide, vagy oda, évről évre finomabb kürtősöket készítenek a versenyzők – legalábbis ez derült ki a zsűrivel folytatott beszélgetésünk során.

Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi mestercukrász, a zsűri elnöke kérdéseinkre elmondta, hogy míg az első években a zsűrizés többször oktató jellegbe csapott át, mostanra már nem kell alapdolgokkal, higiéniai hiányosságokkal vesződni. Idén a vakkóstolás mellett a zsűri a vásárlóknak eladott termékeket is kielemezte. A szervezők megbízásából bizonyos személyek a nap különféle szakaszaiban vásároltak inkognitóban a versenyzők standjánál forgalmazott portékából, és ez is felkerült a zsűri asztalára. Farkas hangsúlyozta, ez mindenkinek egy üzlet, hiszen a terméket hatékonyan el kell adni, éppen ezért is tartja fontosnak a fesztivált, ahol arra ösztönzik a cégeket, hogy „megtartsák az üzletet, de emeljék a minőséget”.

– Nagyon rontják a kürtőskalács hírnevét a különféle útszéli bódécskák, ahol az átutazó kuncsaftoknak adják el a portékát, nem az a cél, hogy visszacsalják a vendéget, így nem fektetnek akkora hangsúlyt a minőségre, főként a látványt, és a mennyiséget domborítják ki. Kollegáimmal arra a következtetésre jutottunk, hogy sajnos a fesztiválon kívül, Sepsiszentgyörgy főterén sem tudunk egy frissen sült kürtőskalácsot venni hétköznapokon. Ha eljön hozzánk egy vendég, és kürtőskalácsot szeretne enni, akkor egyetlenegy esélyünk az útszéli árustól megvásárolni a terméket. Ezen a téren lenne, amit javítani – avatott be a mestercukrász. Tőle tudtuk meg, hogy a kürtőskalácssütők nagy „fegyvere” a minőségi alapanyagok, a sok éves tapasztalat.

Bele kell rakni, ami belejár!

Ezt vallja az idei nyertes is.

– Nagyon számít, hogy mit rakunk a kürtőskalácsba. A kürtős egy örökség az őseinktől, amit nem szabad elprédálni. Vallom, hogy inkább drágábban kell eladni a terméket, de bele kell rakni minden belejárót. A fesztiválon is sok helyen lehetett 12 lejért vásárolni kürtőst, nálunk 15 lej volt, de ami bele járt, azt beleraktuk, ugyanazt a minőséget adtuk a zsűrinek, mint a vásárlóknak. Nincs itt nagy titok, viszont elengedhetetlen a tapasztalat. A recept nagymamámtól, Fodor Rozáliától ered, aki negyven évig főcukrász volt Csíkszentmártonban. Elárulhatok egy apró titkot: nagymamám éjjel 11 órakor dagasztott, a tésztát pedig csak reggel 5 órakor kezdték el sütni, hiszen meg kell várni, hogy összeérjenek az ízek. Ezt tapasztalattal, felszereléssel most is lehet tartani, a növekvő kereslet mellett is – részletezte a 15 éve kürtőskalácsot sütő, 34 éves Vitos-Fodor István (a nyertes, 16 személyt foglalkoztató csíkszentmártoni cég egyik tulajdonosa), aki azt vallja, hogy a legnagyobb kritikus, legszigorúbb zsűri a vásárló, aki visszatérésével jelzi a tetszését.

Az idei díjazottak, és rekorddöntés

A fesztivál történetében először értek el résztvevők aranyfokozatot: a csíkszentmártoni Vitos Kürtős (Zolsport Kft.), a farkaslaki Kovács Kalács és a Csatószegi Kürtőskalács (Paty Levari Bear Kft.). Ezüst fokozatot kapott a csíkszeredai Nagymama Kürtőskalácsa, a csíkszeredai Parázska Kürtőskalács Kft., a sepsiszentgyörgyi Oltisz Superpast Kft., a sepsiszentgyörgyi Virág Ildikó Melinda egyéni vállalkozó, a székelyudvarhelyi Árpád Kalács (Golden Taller Kft.), a szentivánlaborfalvi Simon Aranka-Tünde egyéni vállalkozó, a sepsiszentgyörgyi Konfjud Kft., a marosvásárhelyi Lazana Kft. és a csíkkozmási Retró Kürtős (Csiszér Hunor egyéni vállalata). Bronz fokozatot kapott a sepsiszentgyörgyi Nasa Kft. Az Év székelyföldi kürtőskalácsa 2019 címet a csíkszentmártoni Vitos Kürtős (Zolsport Kft.) csapata nyerte el.

Évről évre egy méterrel hosszabb a Kovács Kalács rekorder kürtőse, nem véletlenül, hiszen az a cég alapításától (2005) eltelt időt is jelzi. A farkaslakai kürtőskalácssütő vállalkozás tavaly 13 méteres kalácsával bekerült a magyar rekordok könyvébe, idén pedig fennállásuk 14. évét ünnepelve, 14-en tekerték fel a 14 méter hosszú kürtőskalács tésztáját, amit a Diószegi pékséggel közösen készítettek, majd megsütötték.

„Emelkedett a cukorszint”

Buna Attila, a fesztiválon jelen lévő Salvatore Egyesület igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a hétvégén volt pár esetük, amikor a szűrővizsgákkal bizony nagy cukorszintet mutattak ki.

– Főképpen a fiatalok lepődtek meg az emelkedett cukorszinten. Mi nyugtattuk őket, és ha alkalom volt rá, iparkodtunk visszahívni mindenkit egy másnapi mérésre. Ha utólag is nagy volt a cukorszint, akkor orvoshoz irányítottuk a személyeket. A legsúlyosabb, ilyen jellegű gondokat az évek során mégis inkább időseknél azonosítjuk – részletezte Buna, elmesélve, hogy egy kézdivásárhelyi idős bácsinál azonosítottak három éve magas cukorszintet, azóta a bácsit gyógyszerekkel kezelik, ez pedig minden alkalommal, helyi rendezvényeken visszatér a Salvatore-sátorhoz, és megméretteti a cukorszintjét, miközben folyton elmeséli, hogy neki az itteni szakemberek azonosították a betegségét.

Számos rendezvény, koncert színesítette a fesztivált. Volt itt kürtőskalácssütő kismesterek tanoda – gyermekfoglalkozás –, ahol a kicsik az alapanyagoktól kezdve készíthettek el, no, meg süthettek meg saját kezűleg egy kürtőskalácsot, de a jurtában is izgalmas kézműves-foglalkozások zajlottak, továbbá értékőrök fotókiállításra is sor került, és persze az elmaradhatatlan koncertek, gyermekkoncertek is vonzották a tömeget. Jól mulattak idén is, akik ellátogattak Erdély legédesebb rendezvénysorozatára.