Hidak a társadalomban

A sepsiszentgyörgyi Keresztyén Diakóniai Alapítvány gyermekjóléti és családsegítő ágazata kezdeményezi a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni felzárkóztatását és mentorálását, ehhez a programhoz keres olyan jó szándékú embereket, akik hajlandóak legalább egy héten egyszer idejüket és tudásukat áldozni a cél érdekében.

Sok olyan gyermek van, aki eddig nem vagy csak részlegesen fért, és talán ősszel sem fog hozzáférni az online oktatáshoz, elsődlegesen számukra keresnek mentorokat, de a Diakónia ily módon szeretné támogatni az olyan tehetséges, nem föltétlenül mélyszegénységben élő gyerekeket is, akik szociálisan hátrányban vannak valamilyen szempontból.

Azok a (legalább 14 éves) személyek, akik úgy gondolják, hogy alkalmasak e feladatra, és szerződésben vállalják, hogy rendszeresen, meghatározott ideig legalább egy héten egyszer foglalkoznak egy tanulóval az iskolában, saját otthonukban, annak otthonában vagy más helyszínen (szülői beleegyezéssel), fejlesztik képességeit, segítenek a tanulásban, első lépésben jelentkezzenek be az Offline mentorhálózat Facebook-csoportba, mutatkozzanak be, és jelezzék, melyik településen hányadikos diáknak tudnának segíteni. A szervezők mindenkivel személyesen egyeztetnek a soron következő teendőkről. A jelentkezők számára augusztus 29-én intenzív mentorképzést tartanak, azt követően kezdődhet a szolgálat.

Mindehhez annyit hozzáfűzött Torma Vera, a gyermekjóléti ágazat vezetője, hogy a közös gondolkodás még formálhatja a programot, a részleteket ezután dolgozzák ki, illetve hogy a járványügyi szabályok változása okozta bizonytalanság is ott lebeg az egész kezdeményezés körül, a diakóniai munkát egészében nagyon megnehezítve.

Azok számára, akik esetleg kétségbe vonják ezen erőfeszítések jogosultságát – ilyen véleménnyel Torma Vera is gyakran szembesül –, elmondta, az ő vezérelve az, hogy a rábízott munkát elvégzi, a többi pedig a Teremtő dolga. Ám a megye közel 10 településén évekig működtetett délutáni oktatásban, a meleg ebédet is kínáló programok során tapasztalta, hogy olyan gyerekek, akiknek eleinte fájt a gyomruk a rendes ételtől, annyira nem voltak hozzászokva, emberi formát kaptak pár hét után. Olyanok, akik a villát sem ismerték, és vadóc módon viselkedtek közösségben, a második évi táborban már civilizált magatartást tanúsítottak, és nagyon jól lehetett fontos dolgokról is beszélgetni velük. Azok, akik kiemelkednek a hátrányos helyzetű, többnyire cigány közösségekből, azért láthatatlanok, mert megtagadják eredetüket. A fejlődés egyéni és ritkán látványos, de az biztos, hogy akik a keresztény értékrendet elsajátítják, dolgoznak, kevésbé agresszívak, jobban belesimulnak környezetükbe, ezért nem is hallunk róluk – zárta mondandóját a Diakónia Alapítvány munkatársa.