Hittel való zarándoklat, alázat és hála a szent király ünnepén

Egy év elteltével, augusztus 20-án délben újra méltóságteljes ünnep helyszíneként szolgálhatott a perkői kápolna. A harangok pontban délben kondultak meg, búcsúra szólítva a felső-háromszéki katolikusokat, akik előzőleg a kézdiszentléleki faluközpontban gyülekeztek Szent István szobra körül. Ezután több száz fős tömeggé alakulva, a plébánossal, lovas zarándokokkal és zászlókkal együtt vonultak fel a szent hegyre, útközben elvégezve a keresztúti ájtatosságot.

A nagy hagyománnyal rendelkező ünnepség Kézdiszentlélek központjában, a Szent István-szobor előtt kezdődött el. Előbb a lovasok vonultak be, majd kórus hangolódott az esemény megnyitására. Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a testvértelepülésekről érkező zarándokokat. Örömét fejezte ki, amiért székelyek és anyaországiak együtt, vállvetve képviselhetik a nemzetet, és Háromszék szent hegyén együtt adhatnak hálát a Jóistennek létükért, Szent István közbenjárásáért.

„Erős közösséget formálunk, és kitartunk, megmaradunk, ez a dolgunk itt nekünk, székelyeknek” – fogalmazott az elöljáró.

Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor István király tetteit, értékeit emelte ki, mindezt azért, hogy érzékeltesse: egykor is hasonló kihívásokkal küszködtek a keresztény, hagyományos értékrendű népek, mint ma. A béke jelentőségét hangsúlyozta, és azt, hogy a jelenlegi helyzetben fontos megérteni a múltat, látni a jelent és bölcsen hozzáállni a jövőhöz.

„Most kell olyan magasságba emelkednünk és olyan mélységet keresnünk, ahol a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk” – hangzott a szenátor beszéde.

Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános áldást mondott, majd sor került a koszorúzásra, amelyen Nyékládháza, Gönc, Alsónyék testvértelepülések képviselői is elhelyezték kegyeleti koszorúikat. Ezután elindultak a keresztalják a Perkőre, útközben elvégezve az ájtatosságot a kőkereszteknél.

Erényességre ösztönöz minket

Déli tizenkét órára benépesült a perkői hegyoldal, a kápolna előtti színpadon tartott, kültéri szentmisét dr. Márton József nyugalmazott teológiai tanár celebrálta. Prédikációjában Szent István nagyságáról, történelmet formáló személyiségéről és szentségi létéről beszélt. Arról, miként kezdte ki e keresztény örökséget a 19-20. században megjelent liberális eszmék.

„Éppen ezért ma a felső-háromszéki jeles búcsúünnepen elmélkedjünk a Szent István-i örökségről. (…) Tegyük ezt azért is, mert minket a szakadások, a továbbszakadások és a pártoskodások nem jellemezhetnek, hanem a nemes célokért való küzdelem, valamint az egység és a kölcsönös szeretet életre váltása” – mondta.

Ezután történelmi visszaemlékezés következett, az államalapító születésétől a haláláig.

„Krisztusban szeretett testvéreim, összegzésként elmondhatjuk, hogy Szent Istvánban a keresztény nem törte le a magyart. Keresztségének és magyarságának legnagyobb műve a magyar nép megtérítése, a magyar törzsi nép nemzetté alakítása, és Mária országának kiépítése” – fogalmazott dr. Márton József.

Kihasznált keresztény jóhiszeműség

A szentmise végén Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár mondott beszédében a szent király intelmeit emelte ki. Úgy vélekedett, hogy néhányon közülük könnyedén átsiklunk, így a katolikus hit megőrzésén, az egyházi rend becsben tartásán, az imádság megtartásán is. Arról beszélt, hogy Brüsszelben ideológiai és gazdasági szempontoktól vezérelve a keresztény tanítást kiforgatják, visszaélnek azzal, hogy a hívők türelmesek.

„Arra használják föl a mi jóhiszeműségünket, az ő romboló, pusztító, háborúkat kirobbantó ideológiájukat, hogy elfogadjuk. Egyben ez a legnagyobb hibája is az európai keresztény közösségnek” – fogalmazott.

Az államtitkár szerint a párizsi olimpia megnyitóján látszott csak igazán, miként szentségtelenítik meg a katolikusok és az összes keresztény hitét, vallását, érzéseit, mindezt büntetés és megtorlás nélkül.

„Nem kívántam, de ha ezt muszlim vallással szemben teszik, akkor az olimpiai láng csak egy pislákoló fénypontként loboghatott volna, Párizs egészét lángba borító lázadás, fölkelés következtében. És a keresztények halk, szemérmes tiltakozása sehová sem jutott el, semmit sem számított” – mondta Soltész Miklós.

Arra buzdította a felső-háromszéki népeket, őrizzék az ezeréves örökséget, Szent István király erényességét. Hirdessék bátran nemzeti hitvallásukat, legyenek bátran büszkék a magyar állam szilárdságára, s az annak alapjait megteremtő szent királyra is.

A beszédet követően a szokásos ünnepi program következett: 16 órától elkezdődött a néptánc- és hagyományőrző fesztivál, később, 20 órától a Zanzibár koncertezik, 22 órától pedig tűzijátékra kerül sor, ugyanakkor meggyújtják az őrtüzet is.

Az augusztus 20-i perkői búcsú a felsőháromszéki katolikusok nagy ünnepe már a 17-18. századtól, amelyre évről-évre több ezer hívő gyűlik össze. A Perkő-tetőn 1680 körül építtetett kápolnát Köröspataki gróf Kálnoky Sámuel főkapitány, Erdély alkancellárja Szent István király tiszteletére. A Perkő nyugati oldalán vezető út oldalán a keresztút fából készült stációit 2013-ban kőkeresztekre cserélték, amelyek a katolikusok által lakott felső-háromszéki falvak neveit viselik.

Fotó: Tuchiluș Alex