Huszártoborzót tartanak az Olt menti falvakban

Besorozták az újoncokat a huszár zászlóaljakba szombaton Mikóújfaluban, de több más faluban is folyt a toborzás. Igaz, ez csak jókedvű és tiszteletteljes hagyományőrzés, az 1848-as forradalom idején zajló események újrajátszása volt, melyre a jubileumi, X. Háromszéki Huszártoborzó keretében került sor. A hagyományőrzők az idei toborzót a gidófalvi születésű Czetz János honvédtábornok emlékének ajánlják.

Reggel 10-kor Mikóújfaluban kezdődött a kétnapos eseménysorozat, melynek keretében szombaton és vasárnap az Oltmente más falvaiban, Málnáson, Málnásfürdőn, Oltszemen, Bodokon, Étfalvazoltánban és Gidófalván is sort kerítenek a sorozásra. Ez az esemény a maga korában ugyan lehetett jókedvre hangoló, zenés mulatságos alkalom – ezúttal is a fúvószenekar kísérte be a helyszínre, a faluközpontba  a huszárokat – de következményei nagyon szomorúak is lehettek.

Mint azt a főszervező, Kádár László hagyományőrző huszárőrnagy elmondta, az 1848-as forradalom idején nyolc évre sorozták a katonákat, akkor még erőszakmentesen, busás zsoldért cserébe. (Később, Ferencz József idejében már csak 3 évre). Úgy, ahogy azt a mikóújfalusi helyszínen is bemutatták – vagy talán kicsit kevésbé látványosan és kevésebb pénzért – de minden önkéntest fogadtak.

A forgatókönyv szerint a parancsnok felolvassa a kiáltványt a faluközpontban, mely kimondja, hogy a polgártársaknak „alkalmuk van azon boldogító öntudatot megszerezni, mely szerint teljes erőnkből megtettünk mindent az igazságos ügy és népünk védelmében. Nyílt karokkal várjuk azon barátainkat, akik velünk ez üdvös célra egyesülni kívánnak” – hangzik el. Ezt követően a huszárok gyűrűjében a katonák táncolnak egyet, a katonaélet szépségét kihangsúlyozva, aztán felsorakoztatják a regrutákat – némely egyszerű parancsokkal zavarba hozzák őket a közönség derülése céljából – majd megtörténik a besorozás, a nyilvántartásba vétel, végül kifizetésük és az ünnepélyes eskütétel után el is búcsúznak kedveseiktől. Ezután a toborzó zászlajára feltűzik a falu emlékszalagját, annak emlékére, hogy itt is helye volt az eseménynek. Utóbbi nem 19. századi szokás, hanem a Háromszéki Huszártoborzók saját tízéves hagyománya.

Áldozattal jár a hagyományőrzés is

A megjelent hagyományőrzők a szervező Székely Virtus Hagyományőrző Egyesületet, valamint a Szilaj Hagyományőrző Egyesületet, a Csíkszéki Mátyás huszárezredet, a Gál Sándor hagyományőrző Egyesület, a Homoródmenti Huszárok Egyesületét, a kézdiszéki hagyományőrzőket, a Sasijászok Egyesületét képviselték, és összesen több mint félszáz lovashuszár vonult fel.

Mint megtudtuk, különböző egyenruháik a szabadságharc különböző hadtesteinek megfelelő viseletet tükrözik, így például a sötétkék vagy fekete alapszínű, ezüst zsinórozású egyenruha a 11. Székely Határőr Huszárezred tisztjeinek egyenruhája, ugyanez arany zsinórozással a közhuszároké és altiszteké.

A hagyományőrzők közt voltak a Mátyás huszárezred egyenruháját hordók is, de mivel 48-ban sem jutott mindenkinek díszes katonai viselet, és legtöbb frissen besorozott a mindennapi székely öltözetben vonult a harcba, ez a viselet sem lógott ki a hagyományőrzők felvonulásából. Az újoncokat a 85-ös honvéd gyalogos zászlóalj egyenruhájába öltöztették a mikóújfalusi toborzás alkalmával.

A hagyományőrzés, mint bármilyen más szenvedély, anyagi áldozatot is kíván viselőjétől. Mint azt Kádár Lászlótól megtudhattuk, egy komplett egyenruha ára, csizmával, tollas csákóval és a hozzátartozó korhű szablyával együtt eléri a 3000 eurót is. Lehet, hogy az egyenruhák elkészíttetéséhez az egyesületek támogatást is nyernek olykor, de többen saját számlájukra is elkészítették azokat.

Maga a lótartás sem olcsó, de a hasonló felvonulásokhoz a lovakat be is kell tanítani, hogy szokják a zenét, a bevonulást, felsorakozást, ezért a hagyományőrzők télen-nyáron kéthetente találkoznak gyakorolni. Ha csak tehetik, sok nemzeti jellegű eseményen megmutatják magukat, például március 15-én, a Székely Vágtán, sőt az úzvölgyi megemlékezésen is felvonulnak, bár arra az alkalomra másik, első világháborús egyenruhát csináltattak, mely sokkal egyszerűbb, és melyet célszerűbb a puskák lőtávolságában viselni. A főszervező Kádár László az ő tiszteletükre ez alkalomra is ezt az egyenruhát választotta.

A huszártoborzóra Kovászna Megye Tanácsa és a rendezvény útvonalába eső háromszéki önkormányzatok támogatásával kerülhetett sor.

Fotó és videó: Tuchiluș Alex