Ideje rádöbbenni

Hétfőn immár harmadik alkalommal emlékezett és emlékeztetett a Magyarországot 1920. június 4-én megcsonkító békediktátumra, a Felsőlemhény fölött 1304 m magasan emelkedő Gyepár-tetőn 2020-ban emlékjeleket állítók csoportja.

A szélben csattogó székely zászló alatt égnek feszülő Trianon-keresztnél elsőként Biró Erika református lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez. Rámutatott, hogy az elszakított magyarok számára nemcsak múlt és emlék, hanem sajnos, a jelen is ez a gyászos évforduló, hiszen nap mint nap megéljük és viseljük a következményeit. Ezért fogy a reményünk, apad a lélekszámunk, és csökken az erőnk. Ideje hát rádöbbenni, megfogalmazni és kimondani, hogy jövője csak a kiegyenesített derekú, felemelt fejű közösségeknek van. A mondanivalóját Wass Albert Patkányok honfoglalása című írásának a felolvasásával támasztotta alá.

Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi adjunktus a Trianonban minket ért égbekiáltó igazságtalanság nyomán bekövetkezett veszteségeink számszerűsített felsorolása után, nemzetmentő erdélyi nagyjainkról is megemlékezett. Kós Károlyról, Benedek Elekről és Márton Áronról, akik példamutató magatartásukkal és kiállásukkal lelket öntöttek az országától elszakított nemzetrészbe.

A méltóságteljes főhajtás Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című versének Ugron Attila általi érzelemdús elszavalásával és a himnuszaink közös eléneklésével ért véget.