Igazi szakrális és történelmi ékszerdoboz a bibarcfalvi református templom

A tizenharmadik század óta számos átalakításon esett át, tavaly azonban a korábbiaknál jóval nagyobb volumenű, az épület egészét érintő felújításnak vetették alá a bibarcfalvi református templomot. Az A besorolású műemléképületben a javítást széles körű feltárási munkálatok előzték meg, amelyek révén számos, a korábbi évszázadokra visszavezethető értékes elemet találtak. Fancsal Zsolt lelkipásztor mesélt a múltat megelevenítő különlegességekről és a felújítás jelenlegi állásáról.

Nem először végeztek feltáró munkálatokat, azonban úgy tűnik, még napjainkban is felfedezhetőek a régi korokat hűen tükröző elemek a templomban. Mostanra már a külső munkálatokkal is jól haladnak, a toronygömböt augusztusban helyezték fel, benne egy időkapszulával. Fancsal Zsolt, a bibarcfalvi református gyülekezet lelkésze szívesen engedett betekintést a még mindig felújítás alatt álló épületbe, amelynek északi falán gondosan elfedték a 2021-ben restaurált Szent László-freskót, amíg zajlanak a munkálatok.

A templom legértékesebb elemei

Kétségtelen, hogy a freskó igazi kincse a templomnak. „A Szent László-freskó 14. század végi, 15. század eleji, a cserhalmi ütközetet jeleníti meg. Érdekessége, szinte egyedisége, hogy nagyon-nagyon mozgalmas, ugyanakkor az üldözés és az ütközet jelenete összemosódik” – avatott be Fancsal Zsolt lelkipásztor. Három évvel ezelőtt a Román Vallásügyi Minisztérium és Magyar Kormány segítségével sikerült restaurálni a 8×4 méteres freskót, de rövidesen egy, a Román Állam által meghirdetett Uniós pályázatot is nyertek (PNRR) a Szent László útja projekten belül, így 2023-ban elkezdődhetett a nagy felújítás. Emiatt az É-i falat letakarták, hogy megóvják a freskót a sérülésektől.

Egy új ékessége a templomnak az 1762-ben készült szószék, amelynek talapzata és kb. egy méterre kimagasodó része a tél folyamán zajló ásatások során került elő és nyilvánvalóvá vált, hogy a XVIII. század óta kb. egy méterre megemelkedett padlószint alatti törmelék réteg igencsak szépen konzerválta. Az ásatások során számos sír is előkerült, közülük több gyermeksír is, továbbá a szentély alapja és falrészletei. A falkutatások során egy középkori ajtókeret nyoma is feltárut előttünk. A templom falai azonban több, a korábbi évszázadok folyamán történt átalakításról is árulkodnak.

A történelem darabkái

A templom a 13. században épült, ám mai formáját csak jóval később nyerte el. Ahogy Fancsal Zsolt is elmondta, az északi fal (amelyen a freskó is van), illetve a déli falnak egy része képezik a legrégebbi elemeit az épületnek. 1762-ben volt egy nagyobb átalakítás, amikor a templomot bővítették kelet felé. A templom falain jól látni, az akkor megnyitott ablakokat. „Akkor is valószínűleg egy nagyon élő gyülekezet volt, mint ahogy ma is egy nagyon élő gyülekezet van” – fogalmazta meg a lelkész a bővítési törekvések kapcsán.

1896-ban tovább bővítették volna, de anyagi keretek hiányában 1897-re csúszott át. Ekkor megnyitották a déli oldalt, az átalakításkor beomlasztották a plafont, a földre zuhanó törmelék pedig megemelte a padlószintet, de ezzel együtt a falak magasságát is megemelték, utóbbiról a téglarétegek árulkodnak. Így nyerte el a mai formáját a templom. „Megtévesztő, hogy a timpanonon, azon a háromszögön az ajtó felett 1897-es dátum van, emiatt mindenki azt gondolja, hogy akkor épült. De nem így van, ez egy 13. századi templom” – szögezte le a lelkipásztor.

Jó kezekben van

Fancsal Zsolt szerint már korábban elvégeztek apró-cseprő javításokat, majd következett a Szent László-freskó restaurálása is, később az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) finanszírozott Szent László útja programba (turisztikai-kulturális útvonal szerk. megj.) is bekerültek. 2022-ben sikeresen pályáztak, a tervezések miatt csak 2023-ban kezdtek neki a munkának. Év végére újrafödték a templomot nagybaconi kézműves cseréppel, amelyet a nemzetközileg is ismert Bartha József készített. Most, 2024 augusztusában a helyére került a toronygömb, látványosan haladnak a munkával.

„És akkor így kerültünk mi bele a vérkeringésbe. Kezdetben Nagy Béla statikus mérnök készített egy gyors beavatkozási tervet, viszont, amikor Isten megadta a lehetőséget, a teljes felújításra kirendelve az anyagi forrást, akkor elkezdődött a templom teljes felújításának megtervezése, melyet Várday Zsolt udvarhelyi tervező mérnök vállalta, de nagy része van benne Fehér János művészettörténésznek, Cseresznyés Szilamérnak, a kivitelező az Alpin Construction SRL részéről, Benedek Márta projektvezetőnek. Ők vállalták át ezt a munkát, ami nekünk felettébb örvendetes, mert szívügyüknek is tekintik e hajlék megújítását, és mindent megtesznek. Én nagyon hálás vagyok és elégedett. De engedtessék meg, hogy megemlítsem Gál Károly képviselő urat is, aki igen sokat segít ezen ügy előmozdításában” – fogalmazott Fancsal Zsolt.

A munkálatok befejezésére a kiírt határidő 2026 júniusa, de szeretnék minél hamarabb befejezni, lehetőleg jövőre, a gyülekezetnek ugyanis elég szűk térben kell elférnie.

Ragaszkodnak a templomhoz

Az eddigi munkák során nem volt különösebb fennakadás, tavaly a régészeti ásatások miatt húzódott kicsit a tényleges felújítás kezdete, de ez is fontos volt, hiszen ekkor fedték fel a szószéket, a szentély félköríves formáját, a sírokat. „Mindenképpen arra törekszünk, a mérnök úr is azon dolgozik, hogy visszaadjuk a régi patináját, de úgy, hogy ne legyen azért zavaró. Mégiscsak legyen funkcionális a templom, mert mi itt istentiszteleteket tartunk” – magyarázta a lelkipásztor.

„Nagy szívfájdalmunk volt, hogy ki kellett költözni a templomból, mert korábban erre nem volt példa. A gyülekezet esetleg egy meszelés erejéig, egy-két hétig maradt távol, nem többet. És akkor attól féltünk, hogy visszaesik a templomlátogatás aránya, de hála Istennek, hogy nem így történ” – mondta Fancsal Zsolt. Most egy kicsi gyülekezeti teremben tartják az istentiszteleteket, de az nem arra volt alakítva, hogy egy 60-70 személyt befogadjon vasárnaponként. Úrvacsoraosztáskor például a kultúrotthonba kell költözniük.

Noha elsősorban a szertartások helye, és nem múzeum, a templom ezelőtt is nyitva állt a turisták előtt, az év minden időszakában. Nyaranta 500-1000 fő között mozog a látogatók száma, akik főképpen a Szent László-freskó miatt érkeznek. A tiszteletes abban reménykedik, hogy ezt az elkövetkezőkben is fenn tudják tartani, hiszen a korábbinál is csodálatosabb látképpel, feltárt különlegességekkel találkozhatnak a látogatók.

Mi következik ezután?

A jövőben a templom körüli falat is „bezárják”, most ugyanis három emlékmű „szakítja” meg annak sorát. Szó sincs róla, hogy ezeket tönkretegyék, helyette előrébb költöztetik, lehetőleg úgy, hogy egyáltalán ne sérüljenek. Most a templomtornyon végzik az utolsó simításokat, fokozatosan haladnak lefelé, előbb az épület külsejét fejezik be, majd a belteret is.

„Mindenki azon van, hogy templomot minél hamarabb tudjuk visszaadni a rendeltetésének és egyben a bibarcfalvi gyülekezetnek” – biztosított elkötelezettségükről. A felújítás értéke nem kevesebb mint nyolcmillió lej, 2025-re tervezik befejezni a munkálatokat.

Fotó: Tuchiluș Alex