Újabban a munkaadók csak olyan munkaerőt alkalmaznak (vagy túlnyomó többségükben), amely után az állam támogatást fizet: leggyakrabban az 500 eurós, avagy 2250 lejes szubvenció igénybevételére kötnek szerződést a munkaüggyel, amely a hátrányos helyzetű személyek – tartós munkanélküliek, családfenntartók, nyugdíj előtt állók, 45 éven felüliek, fogyatékkal élők – alkalmazásáért jár. Csakhogy kimerülőben a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal erre szánt büdzséje.
Kelemen Tibor igazgató a havi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogyan kaptak rá a vállalkozók az állami támogatásra. Teljesen törvényesen ugyan, de a munkaügy adminisztrációja által már nem bírt mértékben igényelik a szubvenciókat.
A hivatal ebben az évben több mint 600 szerződést kötött az alkalmazókkal, talán még e hónap végéig megkötnek néhányat, aztán kimerül a keret, ami Kovászna megyének 16 millió lej. Évek óta stabilan 600 körül mozog az ilyen szerződéssel alkalmazottak száma – tudtuk meg a sajtótájékoztatón – ám 2016-ban 500 lej volt a támogatás (900 lejes minimálbér mellett), 2017-ben 900, 2018-ban pedig 2250 lejre emelkedett a stimuláns, de nem nőtt ilyen mértékben az erre szánt költségvetés.
Csakhogy a múlt évekből még jelenleg futó szerződésekre is fizetni kell, ugyanis egy évig jár ez a támogatás az alkalmazónak, aki ennek lejárta után még hat hónapig köteles az alkalmazottat saját forrásokból fizetni, illetve állásában megtartani. Igaz, törvény adta joggal élve a munkaadóknak bármikor, az egész év folyamán lehet kérvényezni, hogy szerződjön velük a munkaügy újabb alkalmazott fizetésének támogatására, de a hivatal majd akkor fizet, ha lesz miből – újabb európai pályázat vagy kormánypénz, netalán költségvetés-kiegészítés.
Egy „ügyes” munkáltató a támogatott kategóriákból alkalmazott 10 ember után kifizeti a bruttó minimálbért, ami 2080 lej plusz az államnak járó illetékek, közben megkapja értük a 2250 lejes támogatást, gyakorlatilag a saját fizetésének a felét is kihozza, ezért csak a bizonyító okiratokat kell havonta letennie. Míg nálunk a megyében többnyire megértik a vállalkozók, hogy a törvény szerint az állással, illetve munkaerővel való költségeket téríti nekik az állam (vagyis a 2120 lejt), másutt az ügyeskedők a törvény szövegének pontatlanságát kihasználva bemennek ezen a kiskapun, azaz a 2250 lejt igényelik.
Ezeket a támogatásokat a román kormányon keresztül az uniós projektben leszerződött célcsoportnak, abban bizonyos számú személynek fizetik, ezért nem lehetséges az, hogy ha idő előtt megszakadna ez a támogatott munkaviszony, újabb és újabb személyeket alkalmazzanak. Ha fegyelmi okból indokolt lenne a támogatott elbocsátása, nem büntetik az alkalmazót szerződésszegésért, ha ellenben kölcsönös megegyezéssel történne meg ez a munkaviszony megszűnés, akkor a szubvencióként eddig kapott összeget kamatostul kell visszafizetnie a vállalkozónak.
Mióta 2250 lejes támogatást fizetnek a munkaadóknak, tehát az elmúlt nyolc hónapban a megyében 82 esetben történt meg, hogy a szerződött felek ilyen vagy olyan okból nem teljesítették a feltételeket.
– Meglátjuk, mikor lejár a szerződésben megszabott periódus, hány ember munkahelye szűnik meg – adott hangot kétkedésének Kelemen Tibor, a vállalkozók igazi szándékaira utalva.
Az állam a gazdagot segíti! „Uniós támogatás”= a mi pénzünk, a szegényebbek pénze amit a nagy és nagyobb kutyák ellopnak az állam segítségével! Jaj ennek az országnak, h milyen alakok vezetik intézményeinket!😄