Innovatív tér a fiataloknak

Az egykori dohánygyár épületéből és az azt körülvevő parkból egy olyan innovatív teret lehet kialakítani, ahova szívesen járnak majd Székelyföld és Barcaság fiataljai – jelentette ki Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel és Vargha Fruzsina alpolgármesterrel együtt újság­írók kíséretében járta be az egykori ipari létesítmény egy részét, miután a keddi tanácsülésen a város bejelentette: élni kíván elővásárlási jogával.

A több mint háromhektáros területen fekvő, impozáns ingatlannak csak azok a részei düledeznek, málladoznak, amiket az 1970-es, 1980-as években építettek hozzá. A régi, 120 éves falak tiszták, szárazak, a kovácsoltvas lépcsőkorlát stabil, az ablakok zárnak, a tetőszerkezet csak nagyon kevés helyen tűnik rongáltnak. A termekben még ott vannak a 2000-es évek elején telepített gépek, egyeseket holnap is be lehetne indítani, éppen túlestek a tesztüzemen.

Az udvaron tartott sajtóértekezleten Antal Árpád bemutatott néhány olyan ingatlant, amit visszaszerzett a város, és sikeresen használja, vagy most alakítja át a közösség érdekében, ilyen például az egykori Zoocomp területe (most ipari park), a Bene-házat (vadászmúzeum), a Bodok szálló (kulturális centrum készül), a volt Romtelecom (EMÜK). A megszerzendő ingatlanok közé sorolta még a szakszervezetek művelődési házát és az egykori Hungária szálló (ma posta) épületét is.

– Ezt a helyet egy olyan csodálatos innovatív térré szeretnénk alakítani, ahová bejárnak játszani, szórakozni, mozogni, gyakorlati fizikaórákat tartani, tanulni nem csak Székelyföld, hanem Barcaság fiataljai. Sok mindennek kerül itt hely, de amit mindenképpen meg szeretnénk valósítani, az egy interaktív tudományos játszóház. Mintaként a mosonmagyaróvári Futura játszóház szolgál, ami olyan, mint a budapesti Csodák Palotája, csak egy kicsit vagányabb. A miénk olyan lesz, mint a Futura, csak egy kicsit vagányabb – mutatta az irányt a polgármester.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, korábbi művelődési miniszter leszögezte: minden ipari műemléket meg kell őrizni, fel kell újítani, a közösség szolgálatába kell állítani, és ezt – konkrét programok esetén – kormánypénzből is támogathatónak tartja. „Messziről jött ember sok mindent mondhatna”, hogy mire kell használni, de legjobb az, ha hallgat, és a helyiekre bízza a döntést – állapította meg.

Vargha Fruzsina, aki nem is olyan régen kulturális műemlékvédelemből mesterizett, azt mondja: túlságosan sok szó esik a templomokról, és méltánytalanul kevés az ipari emlékekről, és hogy ez mekkora hiba, arra az egykori dohánygyár a legjobb példa. Egyelőre az adásvételi szerződés aláírásánál tartanak, az épületben még óriási mennyiségű (12 ezer tonna) dohány és cigaretta (190 tonna) is van, a gépek sem az önkormányzatot illetik.

A sepsiszentgyörgyi dohánygyár építésére ifjabb Gödri Ferenc, a város egykori polgármestere pályázott a budapesti kormánynál, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy – főleg Szemerján – hagyománya van a dohánytermesztésnek. Az épület 1901 és 1907 között épült, 80 munkással kezdett, de volt olyan időszak, amikor 1200 embernek biztosított megélhetést.