Ipartörténeti műemlékeink

Csak kevesen tudják, hogy a Mikes Kelemen utca végén, a Debren-patak partján lévő elhanyagolt állapotú épület tulajdonképpen Sepsiszentgyörgy ipartörténeti műemlékeinek egyike. Az önkormányzat megmentené az enyészettől, de akárcsak a Szakszervezetek Művelődési Házának esetében, itt is bürokratikus akadályokba ütköztek az illetékesek.

Török Áron építész szerint nem lenne nehéz megfelelő rendeltetést találni az épületnek, hiszen minden olyan tevékenység szóba jöhet, ami egy szobánál nagyobb teret igényel. A régi városi vágóhidat 1905-ben építették Gyárfás Győző, Háromszék vármegye királyi főmérnökének tervei alapján. A B kategóriás műemlék állapota napról napra romlik, teteje részben beszakadt, ablakai betörtek, vakolata omladozik, csatornájában fák növekednek, udvara pedig gépjárműroncsokkal tele. Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser lapunknak elmondta, a műemlék épület állami tulajdonnak tekinthető, és jelenleg a Román Autóklub (ACR) vagyonkezelésében áll. Egy hosszú és bonyodalmas folyamat végén abban az esetben kerülhet a város tulajdonába, amennyiben az említett szervezet lemond gondnoki és használati jogáról.

„Évek óta tartanak az egyeztetések a Román Autóklub vezetőségével, de egyelőre nem sikerült megállapodni. A használati jogról való esetleges lemondásukat több feltételhez kötik: egyrészt azt szeretnék, hogy az elmúlt időszakban felhalmozott adósságaikat ne kelljen törleszteniük, másrészt hogy az épületben maradhassanak mindaddig, amíg az állammal kötött szerződésük tart. Tudni kell azt is, hogy évek óta nem fizetik az épületadót sem, amit a műemlék nem megfelelő karbantartása miatt büntetőadóval is megnöveltünk” – foglalta össze Czimbalmos.

Kíváncsiak voltunk egy szakember véleményére, ezért felkerestük Török Áron sepsiszentgyörgyi építészt, akinek neve egyebek mellett a Fidelitas Szállodának székhelyet biztosító egykori „leányblokk” felújításához fűződik. Véleménye szerint a legfontosabb teendő az épület állagának megőrzése, vagyis további romlásának megakadályozása. Mint fogalmazott, olyan műemlékes szaktanulmányokat kellene elvégezni rajta, amelyek eldöntenék, hogy hol kell nagyon sürgősen beavatkozni, van-e olyan repedés vagy alapsüllyedés, amit minél előbb konszolidálni kell annak érdekében, hogy ellenálljon egy nagyobb földrengésnek. Az állagmegóvást az épülethez méltó felújítás kellene kövesse. Hozzátette: ma már olyan kevés ilyenszerű épületünk van, hogy mindenképpen használni kellene valamire, nem szabad hagyni, hogy pusztuljon és használaton kívül maradjon, de a használat módja sem mindegy.

Török Áron szerint az épület tulajdonképpen egy kisebb csarnok, amelyet nagyon sokféleképpen lehet hasznosítani: alkalmas kulturális- és sporttevékenységekre, de konferenciaterem vagy rendezvényterem is kialakítható benne. Elképzelése alapján a régi épülethez egy semleges vagy nagyon visszafogott formavilágú úgynevezett kiszolgáló szárnyat is hozzá lehetne toldani, ami ellátná a terem funkcionális háttérszükségleteit. Rendeltetéstől függően itt kaphatnának helyet a mosdók, az öltözők, az irodák vagy akár a konyha, ez által a terem minél szebben és autentikusabban felújítható lenne, és minden mellékfunkciótól mentesen érvényesülhetne. <<