Ismét helyzet van

A tanügyi szakszervezet köreiben felmérés folyik arról, hányan támogatják egy januári országos tiltakozó akció megszervezését. A legfőbb ok az elégedetlenségre, hogy a kormány saját törvényét megszegve nem adja meg a tanügyieknek az ígért béremelést, sem az oktatásnak az előírt 6%-os költségvetési részesedést a nemzeti össztermékből (PIB).

Három szakszervezeti szövetség, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség e héten sztrájkőrséget tart a kormány épülete előtt, szerdán a Kovászna megyei SZTSZSZ-t is képviseli három tag, közöttük Nagy Gábor szakszervezeti vezető is. Hogy a következő évben a tiltakozás milyen formáira kerül sor – ha egyáltalán lesz – az annak a szavazásnak a végeredményétől függ, amelyre e hét elején kerül sor a pedagógusok körében. Lehet voksolni az első fél­év lezárásának megtagadására, a második félév megkezdésének elhalasztására, figyelmeztető és általános sztrájkra.

– Hétfőtől szerdáig erőltetett menetben gyűjtjük az aláírásokat, de a megye nagy líceumaiban nehézkesebben halad a folyamat. Viszont, ha nem érjük el az 50%-ot, a tiltakozási akciónak nem lesz meg a háttere – mondta lapunknak Nagy Gábor, aki a tanügyiek sérelmeit sorolta: a 2020 szeptember 1-jétől előírt 16%-os fizetésemelést – ami a jövőre jósolt 6 %-os inflációt nézve még legalább ennyivel meg kellene fejelni – kormányrendeletekkel halasztgatták eddig. Legutóbb egy 2022 januárjától alkalmazandó 4%-os emelést készített elő a kormány, de ez számunkra elfogadhatatlan, a PIB 6%-nak az oktatásra fordítását pedig tizenegyedére odázták el.