Nem eldobandók a kupakok – élményre, jó lehetőségekre, egészségre válthatók
Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyéből 222 óvodai csoport és iskolai osztály ne...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az augusztus 28-ától vasárnapig zajló cigányfolklórtábor főszervezője, Tőkés Zsolt, aki a sepsiszentgyörgyi Kincskeresők Néptáncegyüttes vezetője is, három éve vette át a stafétát Deák Gyulától, miután korábban 2001-től fogva sok évig résztvevője, majd oktatója is volt a tábornak.
„Láttam, hogy működik, látom az értékeit: lehetőséget teremt betekinteni a cigányság életmódjába, alkalmat jelent a különböző kultúrájú és etnikumú emberek találkozására. Ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy a cigányság köréből kiemeljük és felmutassuk azokat, aki saját közösségük számára például tudnak szolgálni” – mondja főszervező, hozzátéve, hogy ez már a táncukon is látszik, mert „kinek milyen a tánca, olyan ember.”
A július 28-ától vasárnapig zajló táborban délelőtt őrkői és szászcsávási cigánytáncot, énekeket oktatnak, a marosvásárhelyi Pergő banda és a szászcsávási zenekarok szolgáltatják a talpalávalót. „Az a célunk, hogy minél sokszínűbb legyen a felhozatal, de főleg háromszéki zenészeket szeretnénk bevonni” – mondja Tőkés Zsolt. „Sajnos, sokan vannak köztük, akik rég nem gyakorolják a zenélést, mert az nem nyújt nekik megélhetést és ezét elmennek külföldre dolgozni. Így aztán néha azon is múlik, ki van éppen itthon a megkeresettek közül. Ez a tábor számukra is egy lehetőség” – ecsetelte az egykori zenészek helyzetét a főszervező.
Az őrkői táncot Orza Călin és Demeter Erika, a szászcsávásit Tőkés Csaba Zsolt és Tőkés Edit tanítják, de jelen van sok cigány adatközlő is. A délelőtti fáradságot a délutáni kötetlenebb tevékenységek, előadások, kirándulás, filmvetítések során pihenhetik ki a résztvevők.
A szerdai nap volt a tábor csúcspontja, amikor kis fénykép-kiállítással (ha valaki felfedezte magát valamely régi fotón, akár haza is vihette emlékül azt), filmvetítéssel és nem akármilyen koncerttel adták meg a módját a jubileum megünneplésének: Papp István Gáza a kolozsvári táncházmozgalom alapembere, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarvezető prímása a sepsiszentgyörgyi Heveder együttessel és a szászcsávásiakkal együtt lépett fel.
Az esti koncerten – mint általában – láb nem maradt mozdulatlan. Az azt követő táncház – ez sem kivételes módon – hajnalig tartott. Vasárnap este gálaműsorral zárul a cigányfolklórtábor, és ez is különleges, mert a résztvevők is alkalmat kapnak arra, hogy egy kis produkcióval színpadra álljanak.
Idén mintegy 60 személy jelentkezett be a táborba, előadókkal együtt mintegy 80 főre rúg a résztvevők száma. A többségben levő erdélyiek és magyarországiak mellett van Hollandiából, Franciaországból, az Egyesült Államokból visszajáró néptáncos, de korábban Ausztráliából, Japánból, Belgiumból, összesen 16 országból regisztráltak érdeklődőket.
Soproni Ági budapesti születésű, jelenleg egy Angliában él és ott tagja egy magyar néptáncegyüttesnek, amelyben cigánytáncokat is tanul. Már harmadjára jelentkezett be, egyik kedves táncostársa ajánlására. „Megfogott a hangulat, jó újratalálkozni évről évre a régiekkel” – mondja.
Nagyon jó hangulatban vannak a lányok, akiket megszólítok: Márti, Dóra és Evelin. Ők Pest megyeiek, és most barátságuk egyéves jubileumát is ünneplik. Tavaly ilyenkor ismerkedtek meg, amikor Márti annyira lelkesen mesélt zabolai a cigányfolklórtáborban megélt tapasztalatokról újonnan megismert szobatársainak – ugyanis épp felvételt nyert a táncművészeti egyetemre – hogy ők már akkor eldöntötték, idén itt lesznek, mert mindhármukat érdekli a cigány kultúra. És lőn.
„Jó emberek, jó zenészek, jó oktatók vannak itt. Itt bármi történik, csak jó lehet” – foglalja össze Bukai Márti, mi hozza ide újra és újra, de aztán kiderül, hogy már édesanyja és nővére is járt a kommandói táborokba, tőlük is kapott egy löketet a sok hallott történet által.
Bennárik Dóra és Pataki Evelin csak azt fájlalják, nem tudnak egyszerre részt venni a szászcsávási és őrkői táncok oktatásán, azok ugyanis párhuzamosan zajlanak. „Minden próbát úgy élünk meg, mintha buliban lennénk. Minden próba egy katarzis, felhevített állapotba kerülünk, ugyanis amit itt kapunk, a régi hagyományos néptáncot, ezt a hangulatot másutt nem találjuk meg” – avattak be élményeikbe.
„Mi Dórival csak hobbiszinten néptáncolunk, de csak egy-két hét van a nyárban, amikor megtehetjük. Ez a tábor sokat ad. Biztos, hogy fáradtabban megyek haza, mint ahogy eljöttem, de ez a sok élmény és töltekezés megéri” – áradozik Evelin.
A 36 éves Oskar Lepoeter tősgyökeres holland, de párbeszédünk magyarul folyik. Mint elmesélte, családjában is vannak népzenészek, nemcsak holland, hanem más nemzetek zenéit és táncait is megtanulta. Nyugat-európaiként őt rendkívül megfogta a magyar és cigány néptánc, főleg a páros táncok, mert azokban a holland (kissé gyerekesnek ítélt) sor- és körtáncokkal ellentétben van tűz, improvizáció, kapcsolódás, humor. Régebben sokat járt Kommandóra, most nagyobb szünet után újra itt van a cigányfolklórtáborban, többek között itt csiszolja magyar nyelvtudását.
Máté Zsolt nagyváradi származású, kalotaszentkirályi felmenői révén már gyerekkorától otthonosan mozog a kalotaszegi táncrendben, később pedig a táncházmozgalom is beszippantotta. Sok éve külföldön él, Genfben alapított magyar néptánccsoportot, de zenél is, brácsán játszik a zenekarban. Harmadjára van a cigányfolklór-táborban, ahonnan hazaviszi tudását a néptánccsoportba.
„Kevesen vagyunk, de nagyon lelkesek” – mondja, és azt jósolja, hogy ha ilyen ütemben nő a magyar népzene népszerűsége, akkor 20 éven belül akár egyenrangú lehet a salsával, vagy tangóval. „Montevideoban, Uruguayban, Braziliában, Chilében Ausztráliában, Argentínában is vannak magyar néptánccsoportok, és nem is mindegyikben van magyar” – meséli.
Igyekszünk a szívnek is adni – mondja Tőkés Zsolt, hiszen csak ez motiválhatja a nem kis felelősséggel és munkával járó táborszervezésre. Tudja, hogy az itt tapasztalható közvetlenség vonzza ide az embereket, mindenki talál magának olyat, ami érdekli és megérinti. Ráadásul a környezet is gyönyörű, a sok zöld üdít és pihentet.
A tábort a Művészeti Népiskola partnerségével és a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és Kovászna Megye Tanácsának támogatásával a Pro Cultura Alapítvány szervezi.
Fotó: Tuchiluș Alex