Itt lett bátorság, elszántság és összefogás

A bodvaji vaskohónál idén tizenhetedik alkalommal gyűltek össze az erdővidékiek, hogy megemlékezzenek a szabadságharc hőseiről, kiváltképpen Gábor Áronról, aki itt öntötte az első ágyúkat 1848 novemberében. A forradalom 176. évfordulóján a múlt eseményeiről, korunk fontosságáról és a jövő küzdelmeiről szóltak az ünnepi beszédek.

Ünnepélyesen csendült fel a Gábor Áron rézágyúja című dal a bodvaji vaskohónál, ahol idén is a nemzeti ünnep előtt egy nappal, március 14-én emlékeztek meg a forradalomról az erdővidékiek. A nagybaconi fúvószenekar játékát követően Mihály Réka, a Benedek Elek Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a nagyjából száz fős társaságot, akik a kokárdával díszített vashámort körbevéve, Gábor Áron ágyújának szépen díszített, hiteles másolata előtt gyülekeztek esernyőikkel. Az egyórás műsort a zuhogó esőnek sem sikerült elmosnia, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárai díszesen „őrizték” az ünnepségre összegyűlteket.

A nyitóbeszédet Kolumbán Álmos-Gergő, a baróti Gaál Mózes Általános Iskola diákjának szavalata követte, majd Jakab István-Barna, a Kovászna Megye Tanácsának alelnöke idézte fel a bodvaji ágyúöntés és a szabadságharc szerepét. „Itt lett ágyú, puskapor, golyó, de a legfontosabb, hogy lett bátorság, elszántság és összefogás. Megtanultuk, hogy  a szabadságot ki kell vívni, de ez nem végleges. Ha nem vigyázunk rá, ha nem teszünk érte, akkor egy pillanat alatt elveszíthetjük azt” – hangzott az alelnök beszéde, amelyet a nagyajtai Kriza János Általános iskola tanulójának előadása követett.

„A magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani saját földjén és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrjának felszámolására tört. Legyen béke, szabadság és egyetértés” – tolmácsolta Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök üzenetét Fodor Tamás, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője.

A régi székely himnusz Sebestyén Fruzsina köpeci származású tizenegyedik osztályos tanuló előadásában hangzott el, felvezetve Bihari Edömér nagyajtai polgármester ünnepi beszédét, amelyben az 1848-49-es forradalomra emlékezett, a népek tavaszára, annak kimagasló történelmi jelentőségére. „Az egykori forradalmárok jól tudták, hogy aki győzni akar, annak bátornak, tisztességesnek és elszántnak kell lennie, vállalva népe érdekében a tüntetést” – fogalmazott, utalva arra a hazaszeretetre és kitartásra, amely nélkül nem lehet méltó elődeihez a ma embere, és nem válhat hősies példaképévé a jövő nemzedékének. A szabadságharcra Illyés Gyula Ozorai példa című költeményével emlékezett Benedek Huszár János baróti polgármester.

Az ünnepi műsor végéhez közeledve magyarhermányi diákok énekeltek, majd a zsoltárok könyvéből idézve áldást és imát mondott Ilkei Árpád vargyasi lelkész. A megemlékezés lezárásaképpen az erdővidéki települések elöljárói, iskoláinak és egyesületeinek képviselői helyezték el koszorúikat a vaskohó lábánál, majd a nagybaconi fúvószenekar kíséretében előbb a magyar, majd a székely himnusz is elhangzott.

Fotó: Tuchiluș Alex