Jó évet zárt a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott évértékelő beszélgetésből.

„Olvasás szempontjából jó évet zártunk, a könyvtárnak 2655 beiratkozott olvasója van, melyből tavaly 1714 volt aktív, ez a szám 0,6%-kal több, mint 2021-ben. 14.427 személy használta a könyvtár szolgáltatásait, ez 12,8%-al több, mint 2021-ben” – jegyezte meg Vántsa Judit, hozzátéve, 22.090 könyvtári dokumentumot kölcsönöztek az olvasók, ami 3,1%-kal kevesebb, mint előző évben. „Ez annak tudható be, hogy az olvasótermi könyveket, amelyeket a pandémia idején kikölcsönöztünk, most már csak olvasóteremben használhatták az olvasók” – világított rá az okokra.

Az olvasói szokásokról beszélgetve kiderült, a legolvasottabb szerzők listáján Berg Judit tört az élre, őt második helyen a 2021-es év „győztese”, Borsa Brown követi. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Bartos Erika áll, az ötös listát Leiner Laura és Liane Schneider egészíti ki.

A legolvasottabb könyvek listáján az előző évekhez hasonlóan több ifjúsági regény és házi olvasmány található. Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regényét Maléna kertje (Molnár Krisztina Rita) és a Tüskevár (Fekete István) követi, de A két Lotti (Erich Kastner), El fogsz tűnni (Wéber Anikó), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) és A kőszívű ember fiai (Jókai Mór) is a legkölcsönzöttebb kötetek között szerepeltek.

2021-hez képest a legnagyobb pozitív változást az jelentette, hogy ismét tarthattak rendezvényeket. „52 rendezvényünkön 1043 személy vett részt tavaly. A teljesség igénye nélkül megemlíteném az olvasóklubot, az olvasásmaratont, a vakációs olvasás-motiváló foglalkozásokat, a papírszínházat, de könyvbemutatót, könyvtárbemutató-órát és fotókört  is tartottunk” – sorolta. Hozzátette, bár a könyvtárnak nem feladata a rendezvényszervezés, főként az olvasók bevonzásáért szerveznek olvasás-motiváló eseményeket.

„Az olvasómaratonra rendszerint a tanárok elhoznak néhány osztályt, így azon diákok is megláthatják, milyen a könyvtár, akik korábban nem látogatták intézményünket és kedvükre való olvasnivalót is találhatnak. A könyvtár által nyújtott különféle szolgáltatások kizárólag az intézmény beiratkozott tagjait illetik meg. Iskolás-csoportok számára ingyenes a beiratkozás, és ilyen alkalmakkor általában foglalkozást is tartunk a nebulóknak, például olvasás-motivációt, irodalmi szöveg felolvasását, a kisebbeknek pedig papírszínházat mutatunk be” – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, idéntől az iskolai foglalkozásokba felolvasáskor biblioterápiás elemeket is belecsempésznének. „Már negyedik éve, hogy felnőtteknek havonta egy alkalommal biblioterápiás olvasókört tartunk, és egy másodikat is szeretnénk indítani. Ahhoz, hogy egy ilyen olvasókör indulhasson, legalább nyolc személyre van szükség, az érdeklődők a könyvtárban jelezhetik részvételi szándékukat” – mondta.

Az intézményvezetőt arról is kérdeztük, veszítettek-e teret a papír alapú könyvek a digitális olvasmányokkal szemben? „Általában a rövid terjedelmű írásokat könnyen elolvassák online, ám egy hosszabb szöveget már nem szívesen. Ezt mi is tapasztaljuk, például a verseskötetek esetében: sokkal kevesebb verses könyvet kölcsönöznek, mint régebb, inkább felkutatják a verseket a világhálón. Ám úgy vélem, a könyvtárakat nem fenyegeti az a veszély, hogy olvasók nélkül maradnak. Nagy nyugat-európai városokban korszerű könyvtárakat építenek, és ez is azt bizonyítja hogy a könyvtárakra szükség van, hiszen úgy is működik, mint egy közösségi tér. Nálunk is a diákok gyakran a babzsákokon ülve, a könyvek lapozgatása közben jókat beszélgetnek, és ezt jó látni” – véli.