Jó, ha van kvóta

A korábbiaknál több nő került fel a helyhatósági választási listák befutó helyeire, a tendencia jó tehát, de még van hova felzárkózni.

Az RMDSZ 2017-ben fogadta el a női kvótát, amely szerint a helyi döntéshozó testületekben, a területi és országos választmányokban a nők aránya legalább egyharmados kell legyen. Ez nem vonatkozik a tanácsosi listákra, ennek következtében az is értékelendő, hogy a vasárnapi helyhatósági választások után Háromszéken az RMDSZ-t az eddigi 9% helyett 12,87%-ban képviseli a gyengébb nem a különböző tisztségekben. Egyetlen női polgármester volt a megyében, Szotyori Angéla málnási elöljáró meg is tartotta ezt a címét, a megyei önkormányzatban viszont négy RMDSZ-es női tanácsos lesz a korábbi egy helyett, a szentgyörgyi testületben pedig hét vagy nyolc (ezután dől el) az eddigi öt helyett, összesen pedig 52 női tisztségviselője van érdekképviseletünknek a háromszéki önkormányzatokban.

Az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben Kézdiszéken (Kézdiszentkereszten, Csernátonban, Szentkatolnán) három, Sepsiszéken (Szentgyörgyön, Árkoson, Illyefalván) is három, Erdővidéken (Nagyajta községben) két nő vállalt tisztséget. Ezek szerint az EMSZ 69 tanácsosának 13%-a nő. Függetlenként Gidófalván és Bükszádon ketten jutottak a tanácsba.

Hogy hova kellene felzárkózni? Az Európai Parlamentben folyamatosan nő a női képviselők száma, ha arányuk a 1979–1984-es ciklusban még 15,2% volt, jelenleg, a 2019–2024-es periódusban 40,4%. A román parlament két házában a 465 politikus közül 90 nő, azaz kevesebb mint 20%. Míg a szociáldemokrata párt képviselőinek és szenátorainak 23%-a nő, addig az RMDSZ-nek csak 13%-a, egyébként mindkettő elmarad a 27%-os európai átlagtól, ami a hölgyek részesesedését illeti a parlamenti tisztségekből.