Jó lenne még több külföldi turistát bevonzani Székelyföldre

Turisztikai szakmai találkozót szervezett a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (KMTE) csütörtökön este a Székely Nemzeti Múzeumban. Az eseményre hivatalosak voltak a turisztikában érdekelt vállalkozások, intézmények és szervezetek képviselői, akik az előadók felszólalásai után még rengeteg továbbgondolásra, ki- és megbeszélésre váró témát felvetettek.

Ahogy azt Grubisics Levente rádiós, az esemény moderátora a bevezetőben elmondta, a szakmai nap előzményét egy tavaly októberi, Hargita és Maros megyékkel közösen megszervezett bálványosfürdői konferencia jelentette, ahol a résztvevők jelezték azt az igényüket, hogy igényelnének további kapcsolaterősítő találkozókat. „A hasonló eseményeken, illetve az éppen aktuális rendezvényen a teremben jelenlevőknek rengeteg tapasztalatuk van a szakmában, ezért konstruktív párbeszédre nyílik alkalom” – vélekedett Jakab István Barna, a turisztikai egyesület elnöke és a megyei önkormányzat alelnöke.

A több kommunikációra való igény sok kiscsoportos vagy személyes találkozón is felmerült – erősítette meg Deák Gyöngyvér, az KMTE ügyvezető igazgatója: „Nem félünk a provokációtól, a kritikától, azt szeretnénk, ha önöktől minden olyan információt megkapnánk, amiből együtt építkezhetünk” – fejtette ki, hozzátéve, hogy véleménye szerint ezek az akár „tabudöngető” témák segíthetik őket a turisztika másfajta megközelítésében. 

Külföldieket kell idevonzani, törvényesen működni – itt még van tere a fejlődésnek

László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter vezetője néhány statisztikai adattal támasztotta alá mondanivalóját. Ezek kimutatták, hogy Háromszéken jellemzően – 90 százalékban – a román turisták hoznak bevételt az érdekelteknek, és csak 10 százalékban a külföldiek: túlnyomóan moldávok, németek, olaszok és angolok.

László Endre szerint kívánatos lenne a külföldiek arányát növelni, de ehhez rengeteg munkára, reklámra van szükség, aminek költsége van, ami részben a szállásadók által befizetett turisztikai adóból származna. A 16 éven felüliek minden vendégéjszakája után befizetett adót (2 lej) Sepsiszentgyörgyön egy külön alapba gyűjtik, az összeg felhasználásáról egy szakmai grémium dönt majd. 2023-ban 100 000 lej gyűlt ebbe az adóalapba.

Van azonban egy, illetve több bökkenő is a statisztikákkal, amelyek gyűjtésének elég primitív a törvényes módszertana – tudtuk meg László Endrétől. Ugyanis csak az öt szobánál többel rendelkező szállásadók kötelesek jelenteni vendégforgalmukat, a kis panziók adatainak hiánya torzítja az adatokat, másrészt viszont sok a feketén fungáló szálláshely is a piacon, amint az kiderült a különböző szálláskereső portálokon való kutatásból. Sepsiszentgyörgyön a 33 kereskedelmi szálláshelyből csak 16 fizeti a turisztikai adót vendégei után, ám sokkal (kb. 40 százalékkal) többen hirdetnek a nemzetközi portálokon, pedig az online platformokon való szállásértékesítést működési engedély hiányában egy miniszteri rendelet értelmében április 1-je óta különösen magas büntetéssel sújthatják a hatóságok.

A számok mégis azt mutatják, hogy a 2019-es év közel 137000 fős turista forgalmához viszonyított 40 százalékos visszaesés után (aminek a világjárvány volt az oka) a turizmus Háromszéken dinamikusan fejlődik, 2022-ben közel 20 százalékkal, 2023-ban több min 10 százalékkal nőtt a vendégforgalom. Székelyföldi viszonylatban Kovászna megye első a vendégéjszakák tekintetében, ami egyértelműen a Kovászna városban igénybevett hosszú balneológiai gyógykezeléseknek köszönhető – ugyanakkor a turistaszámot nézve Háromszék sereghajtónak számít.

Azt László Endre, és a későbbiekben felszólalók közül többen is megemlítették, hogy a brassói repülőtér nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, mert nem özönlött ide a sok turista, más hozzászólók viszont türelemre intettek e tekintetben, hiszen még nem sok idő telt el a nyitás óta. „Ahhoz, hogy itt számottevő mértékben növekedjen az idegenforgalom, nem itthon, hanem külföldön kell rengeteget reklámozni Erdélyt, a Székelyföldet, amihez rengeteg munka (és a turisták adója is) kell” – szűrte le a következtetéseket László Endre a berlini idegenforgalmi kiállításon (ITB-n) való idei részvétele után.

Háromszék értékei különös perspektívákból

A rendezvényen bemutatkozott Gheorghiță Raymond is, aki a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület felkérésére a megye számos látnivalóját, értékét, hagyományát, természeti szépségét, épített örökségét szokatlan perspektívájú fotókon örökítette meg. Mint mondta ez a terv sok évvel korábban érlelődött benne, mikor külföldi utazásai során azt tapasztalta, hogy ott hiányoznak neki az itthoni értékek, illetve hogy ahhoz képest, hogy ott sokszor jelentéktelen dolgokat is jól eladnak, nálunk mennyi kincset fel lehet mutatni.

A fotók illusztrációképpen és reklámcéllal a Visit Kovászna brand alatt felkerülnek a különböző szociális platformokra, illetve a sorozat egy része majd egy külön katalógusban is megjelenik. Pozitívum, hogy a turisztikai vállalkozók a képeket a maguk reklámozására is ingyen felhasználhatják, elkérhetik az egyesülettől. Az eseményen ugyanakkor a regisztrálók egy adathordozót is kaptak, amelyen Kovászna megye legújabb imázsfilmje is rajta volt, ennek premierjét éppen az eseményre időzítették.

Felmérni, mérni és mérlegelni kell

„Magunkat kell meggyőzzük, hogy merjünk nagyot álmodni, hogy Barcelonában, vagy Németországban reklámozzuk magunkat” – vélekedett Jakab István Barna, ám Deák Gyöngyvér válasza szerint nem a bátorság, hanem a pénz hiányzik. Nem kis összegekről van szó, csak szemléltetésképpen: a Wizz Air fedélzeti katalógusában egy oldalnyi reklám ugyanis 13 ezer euróba kerülne.

Deák Gyöngyvér bemutatta a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület munkatársait, régiófelelőseit, és elmondta, a csendesnek tűnő hétköznapokban mivel foglalkoznak: többek között vizsgálják, hogy kik a Visit Covasna oldal követői a szociális platformokon, állandóan mérik, hogy kinek érdemes hirdetni és keresik a módját a hatékony reklámnak.

Ugyanakkor összeállítanak olyan programcsomagokat, amelyekkel a különböző érdeklődésű és különböző időtartamra érkező turistákat maradásra lehet bírni a megyében: az aktív turizmusra vágyóknak, a gasztronómia, hagyományok iránt érdeklődőknek, a családbarát programokat keresőknek is van kínálatuk.

Mindezt a Visit Covasna megújuló honlapján hamarosan közzé fogják tenni.

Megnyíltak a résztvevők

Végül a szakmai találkozó utolsó – estébe nyúló – részében a résztvevő szállásadók, idegenvezetők, turisztikában érdekelt vállalkozók is megosztották meglátásaikat, turistavonzásban elért sikereiket és kritikáikat is a szervezőkkel és egymással, ezúttal remélhetően későbbi együttműködéseknek is megágyazva.

Rácz Lilla, az olaszteleki Daniel kastély tulajdonosa annak a véleményének adott hangot, hogy már maga az paradigmaváltást jelent, hogy nem problémákról beszélgetnek ilyen találkozókon, hanem a külföldi turisták idevonzásáról, míg a szacsvai Saciova Hills panzió tulajdonosa arról beszélt, hogy egy kis reklámvideónak köszönhetően – amelyet fizetett hirdetésként tett közzé – mennyi turista érkezett.

Benedek Csilla idegenvezető biztatólag osztotta meg, hogy kommunikációval elérhető a turistacsoportokkal szembeni fogadókészség, minden kapu megnyílik. Zalánpatak kapcsán felmerült, hogy nincsenek helyi programlehetőségek, ott viszont a falukép megőrzésében rejlik kihasználatlan potenciál, amit Jakab Barna a megyei önkormányzat közreműködésével szeretne megmenteni. Bőven volt téma, amelyek boncolgatására már a következő hasonló alkalmon kerülhet sor.

Fotó: Tuchiluș Alex