Kemény dió a visszaszolgáltatás folyamata

Nem ezt várta volna Réty polgármestere az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóságtól, amely szerint Dombora Lehel éveken át nem tette meg a szükséges lépéseket a tulajdonjog helyreállítása érdekében. Az elöljáró szomorúan gondol vissza az elmúlt hetekre.

Két hét sem volt elegendő Dombora Lehel rétyi polgármesternek arra, hogy elmúljon a keserűsége az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) által kért bírság ügyében: nem is annyira a 10 ezer lej miatt, hanem – mint mondja – azért, mert a kataszteri hivatal vezetősége szerint is Réty község áll egész Háromszéken a legjobban a kataszteri munkálatokkal.

Márpedig a visszaszolgáltatáshoz elsősorban a kül- és belterületek digitális parcellázási rajzainak kellett meglenniük. Az említettek hiányában csak úgy lehetett birtoklevelet kiállítani, hogy abban az illető földjét nem rögzített helyen adták meg, hanem csak ideiglenes jelleggel (románul cu poziție incertă) addig, amíg egy szisztematikus kataszteri program nyomán a végleges parcellázási rajz nem készül el.

Pedig minden jól indult

Visszatekintve erre a hosszú és nehéz folyamatra, (amelynek szoros kapcsolata van az ellene meghozott ítélettel), megtudtuk, hogy 2019-ben értesítette az Országos Kataszteri Hivatal a polgármestert arról, hogy bekerültek abba a programba, amelynek keretében ingyenesen, azaz állami támogatással lehetett felmérni és telekkönyveztetni a község területén levő összes parcellát. 2020 augusztusától 2021 októberéig le is zajlottak a mérések, majd volt egy két hónapos időszak, amikor minden területtulajdonos kiigazításokat kérhetett. „Ez volt a karrierem legnehezebb periódusa” – vallotta be Dombora.

Ezt követően kapta meg a rétyi önkormányzat a 6917 telekkönyvezett parcella rajzát. Mivel már megvan az eszköz a birtoklevelek kiállítására, tavaly sikerült további 50 helyzetet megoldani, ez összesen közel 200 parcellát jelent.

Megkeresték a döglött macskát az ellenőrök

Ezek voltak tehát az előzmények, viszont az ANRP konkrétan egy erdőparcella visszaszolgáltatása ügyében kezdett vizsgálódni, amit visszaadni még annyi lehetősége sem volt a hivatalnak, mint a szántók esetében, hiszen nem jelent meg a vonatkozó törvény alkalmazási módszertana. Az ANRP küldöttei ezért 2021-ben a látogatásuk eredményét rögzítő jegyzőkönyvbe foglalták, hogy ez ügyben nem marasztalható el a polgármester.

Konkrétan azon földterületek visszaszolgáltatásának késleltetése miatt büntették meg a polgármestert, melyekre a 2005/247-es törvény kapcsán tarthattak igényt egykori tulajdonosaik. A 2013/165-ös törvény szerint azonban a hivataloknak iktatási sorrendben kell megoldani az ügyeket, és a 2005-ösökre még nem került sor, ugyanis még az első, 1991/18-as törvény szerinti kárpótlások sincsenek véglegesítve.

„Annyi törvényt hoztak visszaszolgáltatás-ügyben és annyi hivatkozási alappal (gazdaregiszter, tanúvallomások, szövetkezetbe állási nyilatkozat), hogy egy átláthatatlan káoszt teremtettek. Amikor a vizsgálat folyt, én alig ötödik éve voltam polgármester. És csak tavaly sikerült lezárnunk az 1991-es dossziékat, illetve még mindig van néhány megoldatlan esetünk. Ugyanis keresünk olyan bodzavidékieket, akiknek a kollektivizálás előtt itt osztottak földet: a községben már senki sem ismeri őket, ezért minden bodzavidéki polgármesteri hivatalnak írtunk, hogy azonosítsák őket, mert valószínűleg hazamentek és otthon már megkapták földjeiket. Azt tehát, hogy nem tettem meg mindent a visszaszolgáltatás érdekben, kategorikusan visszautasítom, hiszen még saját dédnagyanyámnak is volt 1991-ből származó kérése, aminek a végére tavaly tettünk pontot. Ha valahol az országban sikerült ezt az egész folyamatot lezárni, én megemelem a kalapomat és odamegyek tanulni” – jelentette ki a polgármester.

2005-ben – a korábbi törvényekkel ellentétben – területileg több földet lehetett visszaigényelni, mint korábban, így akkor újra rengetegen kérvényeztek visszaszolgáltatást. Ám jog szerint minden kérvényezett területből le kellett vonni azt, amit már megítéltek az illetőnek. A kérések 80 százalékát így rögtön vissza kellett utasítani, hiszen már előző törvények alapján kárpótlási listán voltak a tulajdonosok. Maradt azonban még így is éppen elég.

Az iktatási sorrendet mellőzni lehet abban az esetben, ha a kérvényező igazolni tudja, hogy az eredeti helyen van a területe. Így idén a Réty községbeli komollói, rétyi, egerpataki református egyházak visszakapják földjeiket, mivel ők ebben a speciális helyzetben vannak. Ezenkívül idén még mintegy száz kérvény megoldására van kapacitás és földterület, ugyanis a község területe csökkent, a mostani közigazgatási határ pedig nem fedi a kollektivizálás előtt földhasználatot – zárta mondandóját a polgármester.