Keresztútnál a Vargyas-szoros

Pénteken több, a Vargyas-szoros jövőjének alakulásában érdekelt személy tanácskozott a vargyasi kultúrotthonban, azt fejtegetve, miként lehet vagy lehetne a népszerű sziklaszorosban egyre inkább teret hódító turizmus útját olyanféleképpen egyengetni, hogy az mindenkinek jó legyen, ideértve a természetvédők, s nem utolsósorban Vargyas község lakóinak érdekeit is.

A Vargyas-szoros természetvédelmi terület, benne változatos felszíni formák nyújtanak izgalmas látnivalókat a turistáknak, de a nyilvántartott százhuszonkét kisebb-nagyobb barlang is, melyek közül legnagyobb a másfél kilométer hosszú Orbán Balázs- vagy Almási-barlang. A területet több mint tizenöt éve a baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület kezelte és felügyelte, kidolgozva közben a látogatókra érvényes rendszabályzatot, ugyanakkor önkéntes munkával lehetővé téve azt, hogy a szorost gyalogszerrel, könnyen be lehessen járni: az ösvények karbantartásán és tájékoztató táblák elhelyezésén kívül három pallót is építettek, és ezeket rendben tartottak az idők során, ezáltal hozzájárulva a szoros turisztikai fejlesztéséhez. Mindeközben 2004-ben látogatási díjat vezettek be azzal a céllal, hogy az így begyűlt pénzből tovább fejlesszék a Vargyas-szoros turisztikai létesítményeit.

A hely turizmusában áttörést a Vargyasról a szorosba vezető, 12 km hosszú erdei út 2015-ben történt leaszfaltozása hozott, melynek következményeként a turisták száma jelentősen megnövekedett, és az addigi látszólagos egyensúly természet és turisták között felborult. Ezt a helyzetet egyesületi önkéntességgel egyre lehetetlenebbé vált kezelni.

A tanácskozáson Imets Lajos, Vargyas község polgármestere kifejtette, hogy a kialakult helyzettel maguk a vargyasiak is nagyon elégedetlenek, ugyanis a látogatók elfoglalják a kaszálókat, az említett erdei úton számos baleset történik, és hogy mindebből a vargyasiaknak semmilyen előnyük vagy jövedelmük nem származik, ezen pedig valamilyen formában változtatni kell. A tanácskozáson ismét előkerült az az egyébként régebbi elképzelés, miszerint a vadkempingezést a szoros előterében levő, Kőalja nevű helyen fel kell számolni, és ki kell alakítani kissé távolabb, önkormányzati tulajdonban levő területen egy hivatalos kempingezőhelyet.

A turistaáradat negatívumait ecsetelte Farkas Sándor közbirtokossági elnök is, mondván, a közbirtokosság kaszálóin a turisták szanaszét tüzelőhelyeket alakítanak ki, az otthagyott kövek összetörik a kaszákat, ezen kívül pedig a szoros fele vezető úton a gazdálkodók alig tudnak közlekedni a vadul hajtó, terepjárós turisták autóitól, akik majdhogynem lenyomják őket az útról. A hivatalos kemping gondolatát ő is szorgalmazta, mint mondta, az elképzeléseket a hamarosan sorra kerülő közbirtokossági közgyűlésen a tagokkal is ismerteti, bízva beleegyezésükben. Nyilván, a vargyasi tanácsosoknak is bele kell egyezniük az önkormányzati elképzelésekbe.

Az Elveszett Világ egyesület elnöke, Dénes Ildikó is úgy vélte, ez az elképzelés egy olyan irányvonal, melyen el lehet indulni, a labda tehát a vargyasi önkormányzat és a vargyasi közbirtokosság térfelén van, tovább már az ő dolguk, mit kezdenek ezzel az elképzeléssel, és hogyan fogják tudni a Vargyas-szoros turisztikai övezetét a község számára is hasznosan működtetni, nem utolsósorban pedig a természetvédelmi teendőket is ellátni. Ugyanúgy a Hargita és Kovászna megyei természetvédelmi hatóságok jelen levő képviselői is segítségüket ajánlották fel az érintetteknek, és megegyeztek, hogy további megbeszéléseket, egyeztetéseket tartanak az ügyben.