A megyei és megyeközponti önkormányzatoknál tetten érhető fiatalítási trendnek megfelelően pénteken újabb fiatal szakembert mutattak be a médiának, illetve a helyi közösségnek: Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke turisztikai tanácsosává nevezte ki a háromszéki Godra Árpádot, aki nagy vargabetű után tért haza.
Bár a megyei önkormányzatnak nem feladata a turizmusfejlesztés, hiszen az elsősorban a versenyszférában dolgozó vállalkozók feladata, a térség nagy infrastrukturális beruházásait tekintetbe véve (vidombáki repülőtér, tervezett autópálya) önként vállalja a turizmus promoválásának a feladatát, a Székelyföld egységes brand alatti népszerűsítését, illetve – nem utolsósorban – a szükséges infrastruktúra megteremtését, hogy a vállalkozók vendégéjszakákban mérhető turisztikai forgalmat tudjanak lebonyolítani – mondta Tamás Sándor. Bár a következő hónapok üresjáratnak számítanak a turizmusban, most kell felkészülni arra, hogy a pandémia elmúltával azonnal legyen egy versenyképes turisztikai kínálata a megyének.
Ebben a munkában számítanak a sepsiszentgyörgyi születésű, közgazdászként végzett Godra Árpád munkájára, aki 16 évet töltött rangos szállodák (székelyudvarhelyi Küküllő szálloda, magyarországi Velence Resorts&Spa, szovátai volt Danubius) ügyvezetői, illetve marketinges és értékesítési vezetői pozícióiban, korábban a megyeszékhelyi szabadidős létesítményeket egyesítő Rekreatív Rt. létrehozásában is meghatározó szerepe volt, tehát gazdag kapcsolati és tapasztalati tőkével rendelkezik. A közeljövőben a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkáját is ő koordinálja.
Godra Árpád bővebben is beszélt arról, hogy meglátásában melyek az elsőrendű feladatok: azonosítani a háromszéki vonzerővel bíró helyeket, létesítményeket, tényleges gazdasági információkkal vagy a gazdasági döntések meghozatalában segíteni a kis- és középvállalkozókat. Mindenekelőtt azonban a különböző kategóriájú, minősített szálláshelyek számának a növelését kellene elérni, hiszen alapvető cél, hogy hosszabb háromszéki tartózkodásra bírják a turistákat. A turisztikai iparág különböző területek együttes munkájával működik jól, de a szálláskapacitás növelése az alap. A járvány után feltehetőleg az intimebb, kisebb kapacitású, de minőségi környezetet és szolgáltatásokat nyújtó egységek lehetnek keresettek.
A megyei turizmus kitörési pontjai illeszkednek ebbe a trendbe. Mint ilyet, Godra Árpád a kúriák földjét említette elsősorban. A hiteles ökoturizmus (vagy slow turizmus), vagyis a gyalogosan, biciklivel vagy lóval végigjárható útvonalak, organikus ételeket kínáló, megújuló energiát felhasználó szálláshelyek szintén jelentős fizetőerővel bíró, részletekre is odafigyelő vendégkört vonzhatnak a megyébe. Vannak e téren jó kezdeményezések, ezeket kellene kiterjeszteni azokra a vidékekre, ahol megfelelő számú vendégszoba van. Végül Kovászna város erőforrásai köteleznek arra, hogy a megyét a gyógyászati-balneológiai térképen is fajsúlyosabban jelenítsük meg. Godra nem félti a többi magas színvonalú nagy szállodát sem, hiszen a fogyasztó- és utazókedv állandó a tömegekben, de azoknak a célja a kulturált vendégkör megszólítása és idehozatala.
Ha olyan jó volt miért kellett eljönni és elvenni egy itthon maradt fiataltol a
lehetosegett menekült a süllyedő hajóról