Kezelni kell a helyzetet!

Az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek listája, sajnos, igen hosszú, de a diszkriminációnak csak úgy lehet elejét venni, ha a megfelelő fórumokon nagyon határozottan felszólalunk ellene, és jelezzük, hogy számunkra elfogadhatatlan – ez a személyes meggyőződés vezeti Benkő Erika háromszéki szenátorjelöltünket, aki jelenleg az RMDSZ képviselőjeként és civil szervezeti vezetőként is vállalja az olykor szélmalomharcnak tűnő küzdelmet.

– Az Európa Tanács póttagjaként, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjeként különböző nemzetközi fórumokon szólal fel a magyarság érdekében. Kérem, soroljon fel néhány ügyet, témát, amelyet képviselt.

– A múlt héten az ENSZ Kisebbségi Fórumán, ahol a gyűlöletbeszéd volt a téma, szóvá tettem Iohannis elnöknek a magyar kisebbség elleni uszítását, de az online térben, közösségi médiában jelenlevő gyűlöletbeszédet is. Ott a világ minden tájáról jelen voltak kisebbségi szervezetek, és azért azt tapasztalni lehetett, hogy másutt sokkal súlyosabb gondok vannak, Európa más világ. Korábban és más fórumokon is a Mihai Tudose miniszterelnök akasztással való fenyegetőzését, az úzvölgyi incidenst, a járvány idején teljességgel hiányzó anyanyelvű tájékoztatást, a hazai nemzetiségek közé éket verő Trianon-törvényt tematizáltam. Mindig igyekszem tényleges eseteket felhozni, ezektől lesz legitim egy téma, és kerülhet be egy összefoglaló jelentésbe, vagy lesz nyoma, az ország számára megfogalmazott ajánlásban.

– Megértik a kollégák ilyenkor, miért érezzük sértve magunkat? Támogató légkört tapasztal?

– Olykor az vezet sikerre, ha elég szakmai, ideológiáktól lecsupaszított módon sikerül megjeleníteni egy témát. Amikor az emberjogi bizottságban az autonómiakövetelésünk kapcsán bemutattam, hogy strukturálisan hogyan képzeljük el a decentralizációt, az önrendelkezést, az etnikai vonalat kihagyva belőle, azzal jött oda hozzám a bizottság török nemzetiségű elnöke, hogy életében először értette meg, mit jelent az autonómia. Mellettünk is szavazott. Az Európa Tanács egyébként 47 tagállamot képvisel, és pont azért jött létre, hogy megelőzze a térségben a konfliktusokat. Az Unióval ellentétben nagy, hangsúlyt fektetnek az emberi és kisebbségi jogokra, de a nőket, szexuális kisebbségeket ért sérelmek is kiegyensúlyozott módon helyet kapnak a jelentésekben, majd a tagországok számára megfogalmazott ajánlásokban. Vannak időszakos országmonitoringok is.

– Mennyire veszik komolyan a „megdorgált” tagállamok ezeket az ajánlásokat?

– Érthetően idegesek lesznek, egyáltalán nem vet jó fényt rájuk, ha elmarasztalják őket, ezért legtöbb ország igyekszik a követendő kritériumokat teljesíteni, azzal együtt, hogy a diplomáciai porondon olyan véleményeket fogalmaznak meg, amelyben megpróbálnak fellépni a jelentések ellen. Ezzel sem sikerül viszont a problémákat, illetve a jelentéseket és ajánlásokat meg nem történtté tenni. Nagy meccseink vannak például az esélyegyenlőségi bizottság (melynek én vagyok a póttagja) román képviselőjével: ő elmondja, Románia mennyire fantasztikus jogállam, én elmondom az ellenkezőjét bizonyító példákat. Az én javaslataim végül be szoktak kerülni a jelentésekbe.

(Comandat de UDMR – Realizat de Profiton SRL – cod AEP 1320000)