Nem a jutalomért, hanem az adás öröméért lelkesednek a gyermekek
Ötödik alkalommal hirdette meg a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szerveze...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Véget ért a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen Szőcs Petra Déva című első nagyjátékfilmje a Biennale College Cinema szekcióban mutatkozott be. A film az árvák sorsáról, a kirekesztésről, de a barátságról is szól, és háromszéki vonatkozása is van, két szereplője is háromszéki: Fatma Mohamed sepsiszentgyörgyi színésznő és az árkosi Nagy Csengelle. A filmfesztivál után Fatma Mohameddel beszélgettünk a filmbeli szerepéről.
– Hogyan kerültél kapcsolatba a filmmel, mit jelent számodra nagyjátékfilmben szerepelni?
– Igazából, nem én kerültem a filmbe, hanem a film került belém – ha lehet így fogalmazni. Egy operatőr ismerősöm, akivel korábban dolgoztam kért meg, hogy nézzem át a szerepet, és ha elnyeri tetszésemet, vállaljam a filmet. Elolvastam a forgatókönyvet, és megragadott a történet, annak kidolgozása. Így természetesen elvállaltam.
– Nehéz volt együtt dolgozni a gyerekekkel? Legtöbbjük, a főszereplőt alakító Nagy Csengelle sem nem játszott még filmben, nem színészek.
– Egyáltalán nem, a gyerekek nyitottak, lelkesek, könnyen tanulnak. Persze, volt olyan rész, amit jól be kellett gyakorolni, jól meg kellett tanulni, és többször átvenni, ez fárasztotta őket, de összességében elmondhatom, nagyon jó volt az együttműködés.
– A film története egy árva kislányról szól, aki a dévai otthonban nevelkedik, több társával együtt. Mit jelent számodra az a szó, hogy árva?
– Nagyon sokat jelent, elsősorban azért, mert úgymond én is árva vagyok. 19 éves koromban veszítettem el édesanyámat, utána már önálló életet éltem, de ez az érzés meghatározó. Úgy látom, hogy az árva gyerekek sokkal nyitottabbak a világra, mint azok, akik családban nőnek fel. Sokkal szabadabbak, de ugyanakkor sérülékenyebbek is. Én most szembesültem Böjte atya munkájával, és minden elismerésem. A gyerekek élete teljesen hétköznapi, testvéri viszonyban vannak egymással, élik a kisközösség mindennapjait.
– Az árvaság mellett egy másik aspektusa is van a filmnek, a megkülönböztetés, kirekesztés. Az albínó kislány Kató kérdezi nevelőjét egyszer, hogy „Téged sohasem csúfoltak ki?” Téged, Fatma Mohamedet csúfoltak már ki?
– Igen, ahogy minden gyerekkel előfordult már, így velem is. Kicsúfoltak főként a nevem miatt, tehát én is átmentem ezeken a dolgokon. Ez a film arra is jó példa, hogy megmutassa a világnak, mit jelent, amikor valakit háttérbe szorítanak, gúnyolnak, bántanak.
– Művészként hogy látod, mit lehet tenni a bullying, iskolai bántalmazás jelenség ellen?
– Szerencsére a képzőművészet által jól megjeleníthető ez a jelenség, és fontos, hogy a gyerekek is részesüljenek ilyen előadásokban, filmekben. Tapasztaltam már, hogy miután egy osztály végignézett egy hasonló tematikájú darabot, utána megszűnt a verbális bántalmazás és kiközösítés köztük, mert ráébredtek – és ami a legfontosabb, hogy maguktól – arra, hogy mit okozhatnak egymás bántásával.
– Milyen élmény volt szerepelni a Velencei Filmfesztiválon?
– Már önmagában az óriási dolog, hogy ez a film több száz produkció és forgatókönyv közül már tavaly bekerült a legjobb 12, majd legjobb 3 alkotás közé a Biennale College Cinema szekcióban. A rendező több ezer eurós támogatást kapott, így sikerült elkészíteni a nagyjátékfilmet, ami végül 120 perc lett. Nagyon büszke vagyok arra, hogy bekerültem ebbe a filmbe, és részese lehettem az alkotásnak.
– Láthatunk filmben szerepelni a jövőben is?
– Reményeim szerint igen, bár nem én keresem a filmet, hanem azt talál meg engem. Két felkérésem már van, az egyik a Déva című film rendezőjétől, Szőcs Petrától, a másik pedig Peter Strickland rendezőtől, akinek a nevéhez fűzódik a Varga Katalin című film.
Keretbe:
Fatma Mohamed 1975. szeptember 4-én született Kolozsváron, 1989-től az Avram Iancu Elméleti Líceumban tanult, ahol 1993-ban érettségizett le. 1993-1997 között a Babeș–Bolyai Egyetem Testnevelési és Sport Karán végzett moderntánc és aerobic szakon. 1998-ban vették fel a Színház és Film Szakra, ahol Miriam Cuibus színésznőtől és Mona Marian rendezőtől sajátította el a szakmát. 2002 óta a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház társulatának tagja.