Sepsiszentgyörgyön igen rétegződött a társadalom, ez kiderül az önkormányzat által kibocsátott kérdőívekre érkezett válaszokból is – mondta el tegnapi sajtóértekezletén Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az összesen 1327 (758 magyar és 569 román) kitöltött dokumentumban sok egymásnak homlokegyenest ellentmondó javaslat érkezett.
Feltűnően sokan szembeállítják egymással a közösségfejlesztő elképzeléseket (kultúra, sport) az infrastrukturális fejlesztésekkel (utcák, járdák).
– Az egy teljesen támogatható elképzelés, hogy jobb utakra, járdákra van szükség, és valóban, ha megvonnánk a pénzt a kultúrától, sporttól, minden bizonnyal látványos fejlődést lehetne rövid távon elérni. Ugyanakkor a helyi önkormányzatnak azt a kérdést is fel kell tennie, hogy vajon 20-30 év múlva ki fog ezeken a járdákon járni? Márpedig azt gondolom, az, hogy ki és mennyien járnak majd ezeken a járdákon, nagy mértékben attól is függ, hogy most mennyi pénzt fordítunk a közösségfejlesztő programokra – vélekedett Antal Árpád.
A válaszok még ezen belül is megoszlanak: van, aki dicséri, hogy a női kosárlabda ennyi sikert halmozott fel, és van, aki bírálja, hogy „idegenekre szórják a pénzt”, ahelyett, hogy saját gyerekeink sportolását támogatnák, el egészen a „sportiskola teljes átvételéig”, ami jogilag is lehetetlen. Megjelenik az országos „vrem spitale, nu catedrale” mozgalom helyi lecsapódása is, azaz sokan adnának több pénzt az egészségügyre (a polgármesteri hivatalnak egyetlen egészségügyi intézménye sincs – szerk.) az egyházak rovására.
A válaszadók egy része – jogosan – több zöldövezetet akar, más része, szintén jogosan, több parkolót szeretne, márpedig a legtöbb helyen ezt csak egymás „ellenében” lehet megvalósítani, a parkolóknak pedig ingyenesnek kellene lenniük.
– A parkolókat nem a bevétel növelése végett tettük fizetésesekké, hanem azért, hogy valamennyire rend legyen ebből a szempontból, legalább a város központjában – ismételte meg a polgármester.
A kérdőívek szerint a kitöltők a „legfontosabb” kategóriába sorolták a járdák és utak javítását, az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést, a parkok és zöldövezetek kialakítását, a köztisztaságot, új parkolók kiépítését, az oktatási intézmények és bölcsődék jó működtetését, az állomási tó helyzetének rendezését. A nyilatkozók kevésbé fontosnak ítélték az egyházak támogatását, új uszoda, vásárcsarnok, szociális lakások építését, a helyi rendőrség, a Sepsi–SIC, az M Studio, az Andrei Mureşanu Színház és a kutyamenhely támogatását, a mélyszegénységben élők felzárkóztatását.
– A válaszokból kiderül, s ez a mi hibánk (is), hogy nem sikerült megértetnünk az emberekkel, mi tulajdonképpen a helyi tanács feladata, és mi az, aminek javítását nem lehet rajtunk számon kérni. Például a politikusok fizetése sem tőlünk függ, és az sem, hogy mennyi pénzt kap a csendőrség – jegyezte meg Antal Árpád.
Hozzátette: vannak „egyértelmű és konkrét” javaslatok is, például X utca Y sarkára kellene egy gyalogátkelő; ezeket egyenként megvizsgálják, és a pénzügyi keretek függvényében megoldják.
„Vajon 20-30 év múlva ki fog ezeken a járdákon járni?”
A válasz egyértelmű, sötétebb bőrű honfitársaink, mert normális ember elmegy innen. Akkor lesz igazából c…..világ.