Kirobbanó sikerük van a szakköröknek

Ha tavaly még csak 14 kiscsoportban – szakkörben – gyakorolhatták a hagyományos népi mesterségeket a székelyföldi érdeklődők, idén a jelentkezések alapján 1305 taggal 261 szakkör fog ősztől működni – számolt be lapunknak Bereczki Kinga, az anyaországról indult mozgalmat Székelyföldön koordináló Amőba Alapítvány elnöke.

A Nemzeti Művelődési intézet által indított mozgalom elsődleges célja mégsem a népi mesterségek továbbéltetése, hanem az, hogy Erdély-szerte és az összes magyarlakta területen megtartó, megerősítő kisközösségek jöjjenek létre. Ehhez teremtenek alkalmat, adnak teljes kellékcsomagot és képzést számos területen.

Tavaly Háromszéken és Hargita megyében 14 kiscsoport működött, többek között a mézeskalácskészítést, gyöngyfűzést, vesszőfonást, csipkeverést, nemezelést gyakorolták. Idén viszont az öt megyére, 58 településre (Hargita, Kovászna, Maros, Brassó és Szeben) kiterjedő szakkör-mozgalom a tavalyi hat profilhoz még tizennégy újat tett hozzá. Szerepelnek ezek között az egyes tájegységek jellegzetes foglalkozásai is, például a székelykapu-faragás, a csuhéfonás, a gyimesi bundavarrás, de a szervezők nem zárkóznak el az újító jellegű, modernebb foglalkozásoktól sem, mint a papírfonás, quilling, hiszen, mint már említettük, elsősorban a közösségek összekovácsolódása a cél.

Az anyaországon kívüli területek idén előnyben részesültek, Magyarországon csak annyi csoport lesz, amennyi szabad kapacitás marad a külhoni csoportok megszerveződése után. Még arra is odafigyeltek a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársai, hogy Gyimest is bevonják a mozgalomba, személyesen keresték fel a csángó közösségeket. <<