Kisállatok seregszemléje

Kakaskukorékolás, galambturbékolás és kíváncsi tekintetű nyulak fogadták azokat, akik péntek délelőtt kilátogattak a kézdivásárhelyi sportcsarnokba, ahol tíz órakor kezdődött a székelyföldi kisállattenyésztők nagyméretű kiállításának megnyitója. Erre a csarnok előterében került sor, ahol a beszélők felelevenítették a mostani kiállítást szervező Columba Kisállattenyésztő Egyesület történetét, és azt, hogy miként indult útjára a vándorexpo-sorozat. A kiállítás ugyanis már páréves múlttal büszkélkedik.

A kiállításon több tucatnyi tenyésztő jelent meg, magukkal hozva gyönyörű háztájéki kisállataikat, hogy a világnak is megmutassák rejtett kincseiket. A megnyitón megjelenteket ifj. Domokos József tenyésztő, az idén fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Columba Egyesület elnöke köszöntötte röviden, pár mondatban vázolva azt, hogy miként indult útjára az expo. Felelevenítette a nemrég elhunyt galambtenyésztő, Várdó Zoltán Columba-elnök emlékezetét is, hangsúlyozva: a néhai tenyésztő nélkül szegényebb lenne a környék, nem fejlődött volna a jelenlegi szintre a kisállattenyésztés.

Sok a megelőző munka

Az utána felszólaló dr. Constantinescu Herman kisállattenyésztő kifejtette: nem kis munka révén valósult meg a kiállítás, hiszen a rendezvényt több hetes előkészület előzte meg, egyeztetni kellett a négy város (Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely) tenyésztőivel, a ketrecrendszert össze kellett szerelni, a több mint 1000 állatot egy katalógusban feltüntetni név, nem, szín alapján, és az állatokat úgy tartani és takarmányozni, hogy „ütőképesek” legyenek.

„Egyesületünk közel húszfős tagsága, élen a vezetőséggel hatalmas munkát fejtett ki, hogy megvalósulhasson a kiállítás” – mondotta dr. Constantinescu Herman, hozzátéve: az egyesületük történetét nem részletezi, hiszen Salamon Ferenc tanár 2007-ben egy 30 oldalas füzetbe már tömören összefoglalta, és néhány gondolat, ami a tevékenységüket és célkitűzéseiket illeti, megtalálható a katalógusban is. „Csupán egyesületünk 50. évfordulóját emelném ki, és fontos tudni, hogy újraalapítása nagy mértékben néhai Várdó Zoltánnak köszönhető. Ő a körzeti kiállításunk kieszelője és kezdeményezője, ezért tekintsünk ez eseményre úgy is, mint Várdó Zoltán-emlékkiállításra” – mondta a tenyésztő.

A kisállatok összekapcsolják az embereket

A megnyitón a rendezvény magyarországi meghívottjai is beszéltek, így a nagyatádi bírói testület részéről Uhrner Antal, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöke szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve, hogy Kézdivásárhely úttörője volt az exposorozat szervezésének, hiszen otthont adott az első székelyföldi kisállat-kiállításnak. Bárány István, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége elnökségének nevében beszélt. „A kiállítás értéke, amellett, hogy számos szép kisállatra lehet rácsodálkozni, az, hogy összekapcsolja a különböző vidékeken élő embereket, ugyanakkor a határokon innen is túl is hidat kovácsol a szétszakított nemzetrészek között, egy helyre tudja gyűjteni az azonos érdeklődésű embereket” – fogalmazott.

A székesfehérvári bukó tenyésztésének zászlóvivőjeként is ismert Bárány mellett az expónak van egy nagy erőssége, és ez nem más, mint a helyi értékek. Ez a szakember szerint nagyon jó, hiszen így fennmaradnak és megőrződnek a helyi, őshonos fajok.

Mivel a galambok képezik a szíve csücskét, csak elfogultan tudott nyilatkozni arról, mi tetszett neki a legjobban a kézdivásárhelyi expón. Természetesen a bukóra voksolt, örömét fejezve ki, hogy az elegáns, szép galamb tenyésztése egyre jobban terjed Erdélyben, és azon belül Székelyföldön. Ennek kapcsán néhai barátja, Várdó Zoltán érdemeit is kidomborította, aki szintén kedvelője volt a három színben pompázó madárnak.

Helyi értékek, különlegességek

A kiállításon olyan helyi értékeket lehetett megszemlélni, mint a székely nyúl és a székelyudvarhelyi pergő galamb, de jelen voltak az erdélyi kopasznyakú tyúkok is. Mellettük törpenyulaknak is örvendhettek az expo látogatói, a nagy számban jelen levő apró szőrgombócok minden szemlélődő lelkébe belopták magukat, akárcsak a tyúkok törpe változatai, harcos lili-kakasok. Látványosnak bizonyultak továbbá az óriás tyúkok és kakasok, és aki eddig nem látott tyúkméretű galambot, minden bizonnyal leesett állal csodálta a masszív példányokat.

Az expón román nemzetiségű tenyésztőket is találtunk, ők természetesen román fajtákat mutattak be. Beszédes, hogy a tegnap délben véget ért kiállításon 500 galamb, 350 nyúl, 250 tyúk és kakas, illetve más háziszárnyas volt közszemlére bocsátva, vagyis összesen 1100 gyönyörű kisállatra lehetett rácsodálkozni. A kisállatokat nemzetközi zsűri bírálta el, számos bajnoki címet kiosztva állatoknak és tulajdonosaiknak.