Kisebb vagyonokat utalnak át a hiszékeny emberek az internetes csalóknak

Elképesztő összegeket nyúlnak le az internetes csalók az átvert személyektől, ezek visszaszerzésére pedig kevés az esély – derült ki a Kovászna megyei rendőrség keddi sajtótájékoztatóján. Nemrég indított kampányt a rendőrség a mesterséges intelligencia igénybevételével történő internetes csalások megelőzése végett; a közösségi oldalakon közzétett deepfake-videók és a mögöttük álló szélhámosok áldozatainak száma ugyanis egyre gyarapszik. 

Ruxandra Stanciu főfelügyelő, a Kovászna megyei rendőrség bűnmegelőzési osztályának vezetője elmondta, az internetes csalók a legújabb Deepfake módszerrel legtöbbször gyors meggazdagodással, hatalmas nyereséggel csábító befektetésekre bírnák rá a gyanútlan embereket.

Ehhez olyan videókat használnak fel, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak: ismert emberek videofelvételein az illetők szájába adják a meggyőző információkat, sikersztorikat; annyira valóságosak ezek a videók, mintha valóban ők mondanák el. Épp ezért nehéz kiszűrni a csalást, ám nem lehetetlen, ha az ember összeveti az illető szájmozgását a kiejtett szavakkal. Máskor a kép minősége vagy azok a platformok is gyanakvásra adnak okot, amelyekre a nézőt átirányítják a videók alatti linken: azok is trükkösek, hamisak.

Vigyázni azzal, ami túl szép, hogy igaz legyen

A csalók az Anydesk vagy a TeamViewer távelérési és távirányítású számítógépes szoftverek telepítésére utasítják a kiszemelteket. Ha erre hajlandók, akkor attól a pillanattól elveszítik a kontrollt telefonjuk, számítógépük fölött. A csalók így távolról hozzáférnek az illetők eszközeibe, megszerzik az azokon tárolt információkat, bankszámlaszámot, jelszavakat, így különböző összegeket nyúlnak le a számlákról. Vagy ha nincs mit, akkor kölcsönt vesznek fel a számlatulajdonos nevében – tájékoztatott Csíki Róbert, a kriminalisztikai osztály internetes csalásokkal foglalkozó munkatársa.

Jó tudni, hogy erre a megkárosítottak későn jönnek rá, egyrészt azért, mert a transzferekről a bank sem küld értesítést, csak az online kifizetésekről. Másrészt a bank, ahonnan kölcsönt vesznek fel, több hét elteltével küldi ki az első részlet törlesztésére irányuló felszólítást, ez pedig nagyon megnehezíti a hatékony nyomozást. Harmadrészt minden úgy néz ki, mintha valaki önszántából kezdeményezne egy átutalást, hiszen saját adataival, jelszavával kéri.

A csalók napirenden vannak a trendekkel, ezért mindig a divatos, közszájon forgó témákra állnak rá, így kérték például arra, hogy Hidrolectrica, Romgaz, Transgaz, Petrom vagy más hasonló ismert nagyvállalatok részvényeibe, illetve különböző kriptovalutákba fektessenek az emberek.

Működik még a „balesetes” módszer is – hívták fel a figyelmet –, amikor telefonon úgymond egy balesetet szenvedett rokonnak (esetleg annak hangján) kérik valakitől a pénz átutalását. Az érzelmi sokk ilyenkor csökkenti a megkeresettek ítélőképességét, vagy a telefonálók folyamatos beszéddel tartják nyomás alatt őket, míg az illetők valóban átutalják a kért összeget. Postai vagy banki alkalmazottak pedig, akik már több ilyen esetnek voltak tanúi, néha figyelmeztetik az illetőket, hogy ne tegyék, de kevés sikerrel – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Fel kell világosítani az idősebbeket az internet veszélyeiről

Kovászna megyében 2023-ban jelentősen nőtt az internetes csalások száma az előző évhez képest, azaz 133-ról 170-re. A csalók áldozataikat legtöbbször ötezer eurót meghaladó összeggel tudják megkárosítani, de több példa van rá, hogy 50-60 ezer eurót is sikerül kicsalni valakitől – többnyire idős(ebb) személyektől, akik kevésbé vannak otthon az online közegben, és el sem tudják képzelni, miket lehet elművelni az interneten; illetve hiszékenyebbek a kamuzással szemben megedződött, mindennapos internethasználattal szokott fiatalabb korosztályoknál.

Védekezési lehetőségek

Bár a hatóságok próbálnak kidolgozni egy olyan törvényjavaslatot, mely korlátozná a deepfake-videókkal, de más módszerrel véghezvitt internetes csalásokat is, továbbá tiltásokat fogalmaznak meg az ezeknek helyet adó platformok kezelői („adminjai”) számára is, ez még időt vesz igénybe – tájékoztattak a rendőrség képviselői.

Amíg pedig a törvények nem védenek, addig csak a gyanakvásunk menthet meg attól, hogy internetes csalók áldozatai legyünk, figyelmeztetett a főfelügyelő. Egyúttal arra kér mindenkit:

• ne higgyenek el mindent, amit látnak: a gyorsan jövő és hatalmas profitokat legkevésbé. Ellenőrizzék a hirdetőket, ha befektetni akarnak, legjobb személyesen megkeresni egy ezzel foglalkozó céget;
• jelentsék a videókat, amelyek csalási célzattal manipuláltaknak tűnnek (bár egyelőre úgy tűnik, a Facebook ezzel nem nagyon foglalkozik);
• ha telefonon zaklatnak valakit, nyomást gyakorolnak rá, jelentse a rendőrségnek;
• azt is jelentsék, ha mégis a károsultak sorába kerültek.

A rendőrség továbbképző tanfolyamokkal és a személyzet bővítésével igyekszik felzárkózni a helyzethez (a legújabb csalási módszerekhez), de eszközeik korlátozottak, és bár az Európai Unió országai még együttműködnek e tekintetben, az unión kívüli országok már nem mindig felelnek a megkereséseikre – hallhattuk. Amennyiben valakire mégis sikerül rábizonyítani a csalást, a kiszabható büntetés legtöbb hét év börtön.

Címlapotó: Borbély Fanni