Klórra is szükség van ahhoz, hogy az ivóviz elérje a megfelelő minőséget

Kovászna megyében általában jó az ivóvíz minősége, mégis a szabálytalanságok miatt a különböző szolgáltatókra összesen 50 ezer lejes bírságot rótt ki 2024-ben  az Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság – derült ki a prefektúrán bemutatott jelentésből.

A Prefektusi Kollégium elé tárt év végi jelentésből kiderül, 2024 november végéig a Kovászna megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) 26 alkalommal ellenőrizte a különböző helységek ivóvizeinek minőségét: nyolc esetben bírságoltak a szabálytalanságok észlelése után, illetve tizenegyszer figyelmeztetésben részesítették a felelősöket, A bírságok összege eléri a 50 ezer lejt.

A megyében az ivóvíz-szolgáltatás öt nagy- és sok kicsi körzetben valósul meg. Nagy körzetnek azok számítanak, amelyekben a szolgáltató több mint 5000 lakosnak szállítja az ivóvizet, a megyében a városok és környékük számítanak  ilyennek.

• Sepsiszentgyörgy és a hozzátartozó Kilyén, Szotyor, Kökös, Illyefalva, Aldoboly, Sepsiszentkirály, Árkos és Uzon vízellátását összesen 51, egyenként 50 méteres fúrt kút biztosítja. A vízben ugyan felfedeztek enterococcus és kólibacilusféléket, azonban a klórozással (a megadott határértékeken belül) ez kiküszöbölhető volt.
• Kézdivásárhely körzetében 23 darab 50 méter mélységű fúrt kút látja el a várost, továbbá Nyújtódot, Sárfalvát és Kézdiszentléleket. A szolgáltatónak megvan a működési engedélye, de egyébként ugyanaz a helyzet mint Szentgyörgy esetében vagy a Bodzavidéken. 
• Orbaiszéken, vagyis Kovászna városában, Csomakőrösön, Barátoson, Pákén és Teleken a Kovászna és Bászka patakból kerül a víz a lakásokba, a plusz klórozással ez is rendben van.
• Erdővidéken felszíni folyóvízből, a Kormos patakából származik az ivóvíz, a helyi önkormányzatoknak azonban nincs meg az engedélyük a közegészségügytől, mert a víz alumíniumot tartalmaz és zavaros, a víztisztító pedig nem működik megfelelőképpen.

A megyében további 25 kisebb körzet is van, 14 esetben azonban nincs a közegészségügy jóváhagyását nélkülözve szolgálják ki a fogyasztókat: Nagyajta, Bükszád, Csernáton, Kommandó, Dálnok, Dobolló, Réty, Mikóújfalu, Málnás, Málnásfürdő, Torja, Vargyas, Zágon illetve Kézdialmás községek és a hozzájuk tartozó falvak vannak ebben a helyzetben.

Érdeklődésünkre Ágoston László, a közegészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, hogy a működési engedély kiadásának feltétele, hogy egy évben legalább négy vízminta minősége mikrobiológiailag és fizikai-kémiai tulajdonságait tekintve megfeleljen a követelményeknek. A kisebb körzetekben, ahol többnyire az önkormányzatok a szolgáltatók, ez sokszor azért nem teljesül, mert a polgármesteri hivatalok nem engedhetik meg maguknak, hogy labort tartsanak fenn és ott folyamatosan ellenőrizzék a vízminőséget. Sokszor megoldható lenne a probléma a klórozással, de ennek adagolása is figyelmet és hozzáértést követel.

Krónikus gondot jelent az ivóvíz minősége Baróton, ahol a Kormos patakból kerül a vezetékekbe. A patak a Lúcs-tőzeglápból ered, a gondot leginkább az okozza, hogy az onnan lejövő zavaros víz a lakosság által igényelt mennyiségének a megtisztítása meghaladja a víztisztító állomás kapacitását, így az zavarosan kerül a rendszerbe is. Alumínium-szulfát hozzáadásával ugyan ez kiküszöbölhető lenne, de akkor az alumínium határértéke haladja meg a megengedett értéket. Jó volna itt is beruházni egy mélységi fúrt kútba, de egyelőre más beruházások jelentik a prioritást az önkormányzatnak – tudtuk meg Ágoston Lászlótól.

Az idézett jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a szolgáltatók felé: többek között a  vízforrások védelmi körzetének megóvására és a vízminőség rendszeres vizsgálatának szükségességére is felhívják a figyelmet.

Képünk illusztráció.

Fotó: Haáz Vince