Konferenciák Trianonról

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából a Kárpát-medencei Autonómia Tanács hét helyszínen szervezett tudományos értekezletet. És ezt nem az önsajnálkozás, vagy a vádaskodás, hanem a múlt megismerése, a kiútkeresés szándékával tette. Az elhangzott előadások tartalmát Trianon 100 Konferenciák címmel két kötetbe foglalták, amelyeket szerkesztőjük, a sepsikőröspataki gyökerekkel rendelkező Bedő Árpád mutatott be a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Beszélgetőtársa Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke volt.

„Manapság, sajnos, elég sokan felteszik a kérdést, hogy egyáltalán miért is beszélünk Trianonról? Hát azért, mert évtizedeken keresztül nem tehettük ezt meg, és azért, mert máig meghatározóan jelen van az életünkben. Még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy ez a békeszerződés a történelem szemétdombján kellene, hogy legyen. A következményei ugyanis máig hatóak, így ahhoz, hogy a Kárpát-medencében a magyarság a többi itt élő nemzettel együtt jövőt építhessen, Trianon történetét behatóan kell ismerni”– vélekedett Ferencz Csaba a bevezetőjében.
A konferenciákat rendező Kárpát-medencei Autonómia Tanács titkári tisztjét betöltő Bedő Árpád rámutatott, ezeket a Magyar Királyság történetére hatással lévő, a békediktátum végkimenetelét bizonyos mértékben befolyásoló egykori események helyszínein igyekeztek megszervezni. Pénz hiányában és a koronavírus-járvány következtében azonban ebbéli szándékukat csak részben, az érintettek közül hét településen sikerült megvalósítani.
Az első Pécs volt, ahol a konferencia 2018. november 14-én, a város szerb katonaság általi, 33 hónapot tartó megszállásának 100. évfordulóján nyitotta meg a kapuit. A Szerb Nagy Nemzetgyűlés 1918. november 25-én Újvidéken mondta ki a Bánság, Bácska és Baranya Magyarországtól való elszakadását. Ennek kapcsán tanácskoztak november 23-án Temerinben. Kolozsvár román megszállása 1918. de-cember 24-én következett be, amelynek előzményeit és következményeit a Kincses Városban elevenítették fel 2018. december 6-án.
Levente-per néven híresült el a román államhatalom által 1919. február 8-án több tucat temesvári magyar kamasz ellen indított kirakatper, amely során negyvennégy gimnazistát állítottak hadbíróság elé. A Bánság fővárosában napra pontosan 100 esztendő elteltével idézték fel a történteket. A Magyarországi Tanácsköztársaság megalakulásának 100. évfordulóján (1919. március 21) Budapesten emlékeztek a trianoni tragédiát elősegítő eseményekre. Ugyancsak 1919-ben, de július 25-én végeztek ki a megszálló román csapatok 120 civilt, köztük gyermekeket, nőket és időseket Hódmezővásárhelyen. Helyszíni kapcsolat híján erre a minősíthetetlen gaztettet Szegeden hívták elő a feledés homályából 2019. július 26-án.
Tanácskozásuk utolsó állomása szintén Budapest volt, ahová 1919. november 16-án vonult be Horthy Miklós nemzeti hadserege. Az ország sorsát megfordító történelmi eseményt 2019. november 17-én idézték fel.
A konferenciának egy QR-kód segítségével a világhálón is fellelhető anyagát elolvasván, eddig feltáratlan tényeket ismerünk meg, rádöbbenvén sok, például a Magyar Királyság területének feldarabolását a rossz nemzetiségpolitika számlájára író állítás hazug voltára és a gyalázatos országcsonkítás valódi okaira.

Fotó: Solymosi-Incze Enikő