Segítő Angyalok: példaképek a hétköznapi embernek, hősök a rászorulónak
Van egy tízezer fős közösség Székelyföldön, amelynek tagjai mindig készen állnak seg...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Étfalva-Zoltánban a Vitézi Rend Háromszéki Állományának és a faluból elszármazott Imreh család messzi földről idelátogató tagjainak a jelenlétében, ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg vasárnap a reformáció 500. évfordulójáról, valamint dr. Imreh Domokos sebész főorvosról, akinek a tiszteletére ez alkalomból kopjafát is állítottak.
Barabás Béla helyi lelkipásztor az igehirdetés után az Imréhk évszázadokra visszanyúló történetét ismertette, majd leleplezték a templombelső falát díszítő nemesi címerüket, melynek másolatát a családnak adományozták.
Dr. Imreh Domokos egykori székelyudvarhelyi sebész főorvos életpályáját a róla elnevezett alapítvány képviselője ismertette. Ennek során többek között megtudhattuk, hogy a székelyudvarhelyi kórházat ő fejlesztette a kor követelményeinek megfelelő gyógyközponttá, igazgatóságának 30 esztendeje (1900–1930) alatt.
Végezetül leleplezték és megkoszorúzták a templomkertben tiszteletére állított kopjafát. Az ünnepség, melynek bensőséges hangulatát a havas esővel érkező és egyre veszettebbül dühöngő szél sem tudta megzavarni, himnuszaink eléneklésével ért véget.