Szakács László marad az alpolgármester Baróton
Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alp...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Április 11–14. között tudományos előadásoktól, sámánszertartástól, színházi és néptánci előadásoktól, koncertektől pezsgett Kovászna és Csomakőrös, ugyanis a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében 29. alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor Napokat.
Sámánrituálé
Csütörtökön a rossz szellemeknek semmi keresnivalójuk nem volt a Kádár László Képtár udvarán, ugyanis a Kanalas Éva népdalénekes meghívására érkezett Ojun Adigzsi tuva (Dél-Szibéria) sámán szelleműző, tavaszi jókívánsági szertartást tartott. A rituálé során a sámán dobolva, ostorral csattogtatva, valamint füstölővel járta körbe az udvart és az érdeklődőket, akiknek már az elején tolmácsolta Kanalas Éva, hogy összetett tenyérrel gondoljanak valami jóra, amit szeretnének, ha teljesülne idén tavasszal. Megjegyezve, hogy a szertartás egyben a Kőrös Csoma Sándor Napok sikerességért is történt. A szertartás végén a résztvevők kézfogással köszönhették meg a sámánnak a szertartást. Adigzsi lapunknak elmondta, második alkalommal jár Kovásznán, legelőször 2012-ben, ugyancsak a Csoma-napok keretében látogatott a fürdővárosba.
Képzőművészeket díjaztak
Csütörtökön, a Kádár László Képtárban megnyílt a Sorsok című Csoma-tárlat, mely keretében 44 képzőművész 46 munkája került kiállításra. Amint azt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész elmondta: idén a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezte a tárlatmegnyitót, egyben köszönetet mondva Gazda Józsefnek, aki átadta a stafétát. Vécsi megjegyezte, jelen tárlat újdonsága, hogy a zsűri tagjai a fiatal képzőművészeknek nagyobb teret adtak, ugyanakkor sokkal szigorúbban bírálták el a beküldött műveket. Céljuk, hogy egyrészt nyissanak a fiatal alkotók felé, ugyanakkor szakmailag is minőségi darabok kerüljenek kiállításra.
Mint minden évben, ezúttal is két díjat osztottak ki a képzőművészeknek. Az 1000 lejes Kőrösi Csoma Sándor-díjat a budapesti Ghyczy Csongor grafikus, míg a 2000 lejes Szentimrei Judit-díjat Péter Alpár bikfalvi képzőművész (képünkön balról) kapta. A folytatásban bemutatták a tavalyi tudományos konferencia anyagából született kötet, ami Kőrösi Csoma Sándor – Kötődések címet viseli.
Bálint Gábor Kovásznán
Szombaton a tudományos konferencia helyszínéül szolgáló CARP szállóban bemutatták Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötetét dr. Borcsa János, a kötet szerkesztője, valamint Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos, a Székely Könyvtár sorozatot megjelentető Hargita Kiadóhivatal részéről. Utóbbiak elmondták, hogy a 100 kötetesre tervezett, Székelyföld nagyjait bemutatni hivatott sorozatba fontosnak találták ismertetni Bálint Gábor nyelvész munkásságát is. Hozzátették, egyértelmű volt, hogy a szerkesztői munkára dr. Borcsa Jánost kérik fel, aki Bálint Gábor tevékenységének nagy szakértője. Azt is megosztották a résztvevőkkel, hogy tervben van egy Kőrösi Csoma Sándorral foglalkozó kötet kiadása is.
Borcsa János beszédében hangsúlyozta, Bálint Gábor a tudományos igazságosságra törekedett egy olyan korban, amikor a politika pont ennek ellenkezőjére törekedett.
Művészet mindenkinek
A Csoma-napokon talán minden eddiginél több tárlatmegnyitót rendeztek. Pénteken a Városi Művelődési Ház kiállítótermében Bugyi István József hatvani grafikusművész (képünkön középen) kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A képzőművész, aki már évek óta résztvevője a Csoma-tárlatnak, illetve tavaly ugyanott a Szentimrei Judit-díjat is megkapta, ezúttal 19, népművészeti témákat, az alkotóhoz közel álló görög mitológiát, illetve a hétköznapi történéseket feldolgozó linóleummetszetet állított ki.
Szombaton, a Turisztikai Információs Irodában Mráz Ferkó filmoperatőr fotókiállítását, majd a Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében a József Dezső Amatőr Képzőművészeti Egyesület Gyulai Anzix című képzőművészeti tárlatát nyitották meg, mely keretében a testvérvárosiak egy festményt adományoztak a kovásznai önkormányzat részére, amit Gyerő József fürdővárosi elöljáró vett át.
Ünnep az iskolában
Pénteken a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban iskolaünnepet tartottak, amelyen a debreceni Ady Endre Gimnázium küldöttsége is tiszteletét tette. Ünnepi beszédet mondott többet között Becsek Éva, a kovásznai tanintézmény igazgatója, Claudia Vlad, a Pro Csoma Sándor Egyesület alelnöke, Gazda József, az iskola egykori tanára, továbbá Várhalmi Ilona, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója, aki a két tanintézmény közötti, 24 éves gyümölcsöző kapcsolatról szólt.
Az eseményen a helyben zajlott Megyei Tudományos Akadémia dobogós helyezést elért csapatait oklevéllel, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által biztosított könyvcsomaggal díjazták. A rendezvény a Kőrősi Csoma Sándor Diákszínpad és a Tiszta Szív kórus dalos-verses összeállításával, valamint az iskola tánccsoportjának előadásával zárult.
A megjelölt utat kell járni!
Szombaton a keletkutató szülőfalujában folytatódott az ünnepség. A helyi református templomban igét hirdetett Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ezt követően pedig a település központjában található Csoma-szobornál folytatták a megemlékezést. Kis Eszter, Jeszenovics Adrienn, Jeszenovics Bernadett, Bende Beatrix, Borboly Boglárka Zsófia, Debreczi Beáta és Kosztándi Kriszta diákok rövid műsort adtak elő Kosztándi Annamária tanárnő vezetésével. Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy Körösi Csoma Sándornak ott a helye a művelt világ legnagyobb szellemeinek panteonjában.
Tamás Sándor, Kovászna Megye tanácsának elnöke beszédében kiemelte, hogy akinek van belső iránytűje, az ismeri a célhoz vezető utat. „Kőrösi Csoma Sándor életútja arra kötelez, hogy az általa megjelölt úton járjunk tovább. Nekünk, székelyeknek a mélyebb hangokra, tágabb összefüggésekre, a saját álmunkra kell figyelnünk. Kemény leckék, nagy tandíj van e felismerés mögött.”A központi ünnepség koszorúzással és a Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar hangszeres kíséretében elénekelt székely himnusszal zárult.
Kőrösi az egész magyarságé
A csomakőrösi megemlékezés következő állomása a Csoma-emlékház volt, ahol Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket, méltatva a keletkutató szellemi örökségét. Mint minden évben, a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület ezúttal is emlékérmet adományozott a Kőrösi Csoma Sándor életművének kutatásában, illetve a kutató személyének népszerűsítésében rendkívüli jelentőségű munkát kifejtő személyeknek. Idén posztumusz díjazták Kubinyi Anna és Gazdáné Olosz Ella textilművészeket.
Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Napok főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője köszönetet mondott a támogatóknak, illetve társzervezőknek (Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Balassi Intézet, a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum, a kovásznai Városi Művelődési Ház, kovásznai önkormányzat), akik segítségével tető alá hozhatták ezt a kulturális rendezvénysorozatot. Hangsúlyozta, Kőrösi Csoma Sándor nemcsak Csomakőrösé vagy a megyéé, hanem az egész magyarságé is, ezért közösen kell ezt a lángot éltetni. Az ünnepség a magyar himnusz eléneklésével zárult.