Kós Károly keze nyoma

Lokálpatrióták, építészet és magyar kultúra iránt érdeklődők figyelmét kelthette fel az esemény, amelyet a Kónya Ádám Művelődési Ház a magyar kultúra napjára, január 22-re időzítve szervezett meg, és amelyen a Vadon Egyesület által működtetett városi kisvonat útvonalára felfűzték a Kós Károly által tervezett épületeket.

Ezekben kivételesen gazdag Sepsiszentgyögy, a kezünkbe kapott, Kónya Ádám által rajzolt térképen 11 megépült intézmény és lakóház szerepelt. Legismertebb közülük a Székely Nemzeti Múzeum, de biztos, hogy a vonatozóknak tudott újat mondani az idegenvezető szerepét felvállaló Török Áron építész.
Az 1883-ban Temesváron született, Kolozsváron érettségiző fiatal Budapesten szerzett építészi diplomát, és miután már maga mögött tudhatott több rangos budapesti megrendelést, Kós Károly 1911-ben kapott megbízást, hogy Würtl Dezső munkájára alapozva elkészítse a Székely Nemzeti Múzeum kiviteli tervét. Az eredetileg neobarokk stílusúra tervezett művelődési intézményt, mely előadóteret, könyvtárat is magába foglalt volna a múzeumi gyűjteményen kívül, Kós alaposan átdolgozta, saját stílusára formálta – nagy sikerrel. Miután a múzeum négy helyi vállalkozónak köszönhetően rekordidő, másfél év alatt megépült, a mester számos sepsiszentgyörgyi megrendelést kapott.

A körúton az első megtekintett mű a Konsza Samu utca valamikori előkelő villasorába illeszkedik: egy 1924-ben épült, Csulak Samu orvos számára készült impozáns magánházról van szó, amely a mester által művelt transzilván építészet jegyeit viseli magán. A vártemplom jobbján levő, 1965-ben az utolsó munkák egyikeként megépült, letisztult formavilágú, nyugalmat árasztó református ravatalozó lett volna a következő állomás, de mivel a kisvonat nem tudott arra menni, a mai református elemi iskola felé vezetett utunk. Kós sok megrendelést kapott a református egyháztól, amelyeknek szívesen eleget tett, miután maga is református kollégiumban érettségizett.

A mai Mihai Viteazul, hajdani Kovács Gábor teret érintve megtudhattuk, hogy annak keleti részére Kós Károly 1919-ben egy sokfunkciós, mozit és előadótermet is magába foglaló, tornyos-árkádos városházát tervezett, ez azonban, sajnos, nem épült meg. Az egykori református leánygimnázium – mely ma a Mikó Kollégium elemi iskolája – következett a körúton, emögött hajdan egy leányinternátus is állott, ezt azonban már lebontották. Az iskola hajdan egy kisebb épület volt, melynek szimmetriatengelye a kaputorony volt. Nagy erénye, hogy saját korában négy szintjét különböző burkolatok fedték, így nem tűnt egy nyomasztó nagy tömegnek, hanem barátságos kisvárosi közintézmény lett.

A mester nagylélegzetű műve lett volna a vármegyei közkórház eredetileg öt épületből álló komplexuma, de a mű a háború miatt befejezetlen maradt, ma már csak az 1913-ban tervezett épület és a hidegház áll a megyei kórház területén, két másik, Kós által tervezett épületet 1975-ben lebontottak. Végül a református kollégium tanári lakásait magába foglaló, meglepően egyszerű épület és a Keresztes-ház megtekintésével zárult a Kós Károly körút. <<