Közel 2600 hektárnyi erdőt akar elvenni az állam az ozsdolaiaktól

Többszöri halasztás után a Kézdivásárhelyi Bíróság szeptember 17-én tette közzé a pénzügyminisztérium és az ozsdolai Láros Közbirtokosság közti perben hozott ítéletét. Az alapfokú döntés értelmében az állam közel 2600 hektárnyi erdőt vehet el az emberektől.

Sovány vigasznak tűnik, hogy a bíróság csak részben adott helyt a felperes kérésének, és végül nem a pénzügyminisztérium által eredetileg kiszemelt összes, 2900 hektárnyi erdő „visszaállamosítását”, hanem egy 2571,3 hektár erdős területre szóló birtoklevél, illetőleg az ezzel kapcsolatos földtulajdon-megállapító bizottsági határozatok semmissé nyilvánítását rendelte el, no meg a vonatkozó telekkönyvi kiigazításokat. Ha az ítélet jogerőre lép, az említett erdőterület visszakerül a Romsilva állami erdészet ügykezelésébe.

Az ozsdolaiak kálváriája hat éve kezdődött

A 986 tagot számláló, Pál István által vezetett ozsdolai Láros Közbirtokosságnak 2001-ben sikerült 2900 hektárnyi erdőjét visszaszereznie a román államtól, ám korántsem az összes, őt megillető, telekkönyvileg igazolható vagyonát, hiszen több mint 1800 hektár a Vrancea megyeiek kezében maradt. 2018 júliusában, az 1991/18-as, utólag módosított földtörvény alapján újabb 33 hektár erdőért indítottak pert az ozsdolai és a megyei tulajdonjog-megállapító bizottság, valamint a Romsilva állami erdészet ellen.

Aztán erre egyfajta válaszképpen vagy ettől függetlenül, de ugyanazon év októberében a pénzügyminisztérium is beperelte a közbirtokosságot, aztán állítván, hogy a 2900 hektár erdő sem őt illeti, miután azt nem 1948-ban államosították, hanem már a két világháború közötti időszakban megtörtént a kisajátítása, és a közbirtokosság meg is kapta az ellenértékét. Az ozsdolaiak álláspontja szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le, mert pereltek ellene, és pénzt sem kaptak soha az erdőikért.

Amit szabad Jupiternek…

Érdekes módon azonban a pénzügyminisztérium a Vrancea megyében „ragadt” erdőkre nem vetett szemet, holott azok is az ugyanazon a telekkönyvön szerepelnek. Ekkor ebben már sokan olyasfajta visszaállamosítási kísérletet láttak, amilyennek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vagy a Bánffy család esett áldozatául, és már egy éve zajlott a lövétei közbirtokosság ellen indított per is, amely révén az állam 1416 hektár erdőt (a 2300-ból) kívánt megkaparintani.

A Lárosnak azon nyomban meghatározatlan időre felfüggesztették a fakitermelés jogát erdőinek mintegy 80 százalékára vonatkozólag, ami igencsak érzékenyen érintette a tagságot, hiszen az előző esztendőben például összesen 898 ezer lejnyi osztalékot vettek fel készpénzben és fában. Ugyanakkor a közbirtokosság gazdasági vállalkozása 15 embernek állást, további 50-60-nak pedig időszakos megélhetési lehetőséget biztosított. Az ozsdolai erdő hektáronkénti átlagos ára akkoriban 700 lejt tett ki, de 10–12 ezer lejért is cserélt már gazdát terület.

Huszonhat tárgyalás

Az első tárgyalást 2019. április 2-án tartották a Kézdivásárhelyi Bíróságon, amelynek épülete előtt mintegy száz közbirtokossági tag gyűlt össze tiltakozásképpen, magyar, román és angol nyelvű, Stop, államosítás! Ne vegyétek el megélhetésünket! feliratú táblákat tartva a magasba.

Az alperest dr. Laczkó-Dávid Géza kézdivásárhelyi ügyvéd képviselte, aki a pernek a Kovásznai Megyei Törvényszékre való áthelyezését kérte, hiszen egy kézdivásárhelyi döntés után a felek számára egyetlen fellebbezési fórum marad, a Kovászna Megyei Törvényszék, tehát sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak. A Brassói Táblabíróság azonban még az év augusztusában visszahelyezte a céhes városba, később pedig a Romsilva is belépett felperesként.

Innentől kezdve tárgyalások, de inkább halasztások hosszú sora következett, miközben újabb jogi és magánszemélyek is beléptek a perbe. Végül 2024. június 25-én, az ügy 26. tárgyalásán az ülésvezető elnök július 10-re ígérte az alapfokú ítélet kihirdetését, amit előbb július 25-re napoltak el, végül szeptember 17-én tették közzé. A feleknek 30 nap fellebbezési idő áll a rendelkezésükre, de már csak megyei törvényszékhez folyamodhatnak, amit a Láros Közbirtokosság meg is fog tenni.

Közben, április 9-én, ozsdolai mintára a pénzügyminisztérium a papolci Imreh Albert Közbirtokosság által 2005-ben visszaszerzett 747 hektár erdő és 646 hektár legelő (amiből 170 hektár beerdősödött legelő) tulajdonjoga megszüntetésért is pert indított. A visszaállamosítás kísértete kezd egyre mohóbb megnyilvánulási formát ölteni Székelyföldön…

Fotó: Kocsis Károly