Közigazgatási átszervezés: van az a vörös vonal, amit nem szabad átlépni

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondták meglátásaikat a parlament elé terjesztett, közigazgatási átszervezésről szóló USR-s törvénytervezet kapcsán.

A két elöljáró előzetesen a város főterén fontosnak látta ismételten felhívni a figyelmet, hogy a szélsőséges AUR párt teret nyert a megyei tanácsban, ugyanakkor 19 helyi tanácsosuk van a megyében, ráadásul Mihail Târnoveanu független parlamenti jelöltként indul a választásokon. A nacionalisták mind beljebb törnek a megyébe és zavarják a nyugodt építkezést, holott a megyén belül létezik egy korrekt együttműködés a pártok között – hangsúlyozta Tamás Sándor.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nemrég nyújtotta be a parlamentnek a közigazgatási átszervezésről szóló törvénytervezetét, mely Antal Árpád szerint a korábbinál is rosszabb, kizárólag a pártlogikát követő és nem a polgárok érdekeit szem előtt tartó kezdeményezés.  A jelenlegi alkotmány szerint csak a községek, megyék összevonása lehet az átszervezés iránya, így pedig a magyarság elveszítheti intézményrendszerét.

Az elöljárók úgy vélték, inkább a 6 milliárd euróra rúgó elcsalt áfát kellene behajtania az államnak az államapparátus működtetése érdekében, és begyűjteni az elmaradt társadalombiztosítást a nagy állami vállalatoktól és magáncégektől.

Antal azt sem látja jónak, hogy bár a központi adminisztrációban dolgozik a közalkalmazottak kétharmada, mégis az egyharmadot képviselő helyi adminisztráción spórolnának, semmibe véve a polgárok érdekeit. Szubszidiaritás, szolidaritás, kohézió – csak az a közigazgatási átszervezés lehet helyes, amelyet ezek a kulcsszavak határoznak meg, különben burkolt államosításról, központosításról lehet beszélni – állította.

A tervezet szerint továbbá csak a 20 ezer lakosnál többel rendelkező települések lehetnek városok, így többek között Gyergyószentmiklós, Nagykároly, Kézdivásárhely, Nagyszalonta, Margitta és még jó néhány magyar város elveszítené rangját.

Tamás Sándor tanácselnök számokkal is példázta, hogyan veszítene teret, azaz szorulna kisebbségbe az új, a fejlesztési régiók szerint megalkotott megyékben az erdélyi magyarság. A Központi Fejlesztési Régióban, ahová Hargita, Kovászna megye is tartozna, 28 százalékos lenne a magyarság aránya, a többi megyében pedig még sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ráadásul egy háromszéki faluból a megyeközpontba utazással órákat vagy akár egy napot kellene elvesztegetni, a megfelelő tömegközlekedés híján.

A helyi közigazgatás átszervezése az országos képviseletre is hatással lenne, ahogy azt a szlovákiai példa mutatja, Vladimir Meciar kormánya hasonló közigazgatási átszervezése vezetett oda, hogy a felvidéki magyarságnak már nincs parlamenti képviselete. A magyarság számára kedvezőtlen változásokat csak egy módon lehet megakadályozni: „ott kell lenni az asztalnál, ahol rajzolnak” – állították az elöljárók.

Semmilyen megyeösszevonást nem támogatunk  – szögezte le határozottan Antal, de szerinte ahhoz, hogy meg tudjuk akadályozni a kedvezőtlen átszervezést, éreznünk kell, hogy mögöttünk van az erdélyi magyarság – mondta.

Címlapfotó: Tamás Sándor/Facebook