Kutatás: a szentgyörgyi románok jobban keresnek a magyaroknál, mégis elvándorolnának

Egy közvélemény-kutatás eredményei szerint a sepsiszentgyörgyi románok jobban keresnek és elégedettebbek a magyaroknál, mégis nagyobb arányban szeretnének elvándorolni, mint a magyar közösség tagjai.

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által készített közvélemény-kutatás eredményeit csütörtökön mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a kutatás megállapításairól a Maszol.ro portál írt. A reprezentatív kutatás során a múlt év végén és 2019 elején 590 magyart és 217 románt kérdeztek helyzetéről és a román-magyar viszonyról.

A kutatás egyik megállapítása, hogy a románok jelentős többsége az állami szektorban, főként a fegyveres és biztonsági erőknél dolgozik, és lényegesen nagyobb a jövedelmük, mint a többségében versenyszférában dolgozó magyaroknak. Amint a kutatást vezető Székely István Gergő elmondta: míg a közölt adatok alapján a magyar családokban az egy főre eső havi jövedelem 1384 lej, addig a román családokban 1711 lej.

A kutatás során megkérdezett magyarok többsége azt nyilatkozta, hogy Kovászna megyéből származik, míg a románok többségének származási helye Erdélyen kívüli. Bár a kutatás szerint a román közösség tagjai elégedettebbek és jobban keresnek a magyaroknál, nagyobb arányban vándorolnának el Sepsiszentgyörgyről. A megkérdezett románok 32,6 százaléka nyilatkozta, hogy Románia más térségeibe költözne, a magyaroknak csak 5,1 százaléka tervezi az elvándorlást. Arra a kérdésre viszont, hogy tettek-e konkrét lépéseket is az elvándorlás ügyében, nagyon kevesen válaszoltak igennel.

Mindkét közösség tagjai szerint Sepsiszentgyörgyön jobb az etnikumközi viszony, mint az országban általában. A magyar közösség jogairól azonban merőben más véleményt fogalmaztak meg a megkérdezett magyarok és románok. A sepsiszentgyörgyi magyarok többsége támogatja, hogy Sepsiszentgyörgyön legyen hivatalos nyelv a magyar, a románoknak viszont csak egyharmada fogadná ezt el. Míg a magyarok 80 százaléka erősítené a decentralizálást, a románok többsége a központosítást favorizálja.

A megkérdezett románok kétharmada csak az anyanyelvű kötelező oktatást és a kétnyelű feliratokat támogatja, elutasítja ugyanakkor a magyar nyelvű egyetemi oktatást, a különálló iskolákat, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben és az autonómiát. Néhány százalékuk még a választhatóság jogát is megtagadná a magyaroktól. Székely István Gergő megjegyezte: az elutasított jogok többsége törvényben szavatolt közösségi vagy egyéni jog.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az adatok azt tükrözik, hogy a városban – de valószínű, hogy egész Székelyföldön – létezik egy foglalkoztatási jellegű etnikai diszkrimináció a magyar közösség hátrányára. A politikus azt mondta: nehéz elfogadni, hogy miközben a románok arra panaszkodnak, hogy keserű sorsuk van Székelyföldön, addig nagy részüknek állami munkahelye és magasabb jövedelme van, mint az ott élő magyaroknak.

A polgármester a románok többségének állami foglalkoztatottságával magyarázta, hogy míg a székelyföldi magyarok a decentralizációban, az erős önkormányzatokban hisznek, addig a régió román lakossága az erős államban érdekelt.

(MTI)