Történt némi változás a szavazóhelyiségek kiosztásában Kovászna megyében
Kovászna megyében kevés változás történt a nyári választásokhoz képest, vasárnap Sep...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Fülöp László, a csernátoni szarvasmarhatartó egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, a szarvasmarhatartóknak és a juhászoknak is van tanácstól bérelt legelőterületük. Elismerte, akadnak gondok, „a széleket lopják a juhok”, ezt igyekeznek folyton a juhos gazdák tudomására hozni, és abban bízik, „párbeszéddel megoldható ez a probléma”, hangsúlyozta. Ami egyes gazdák abbéli panaszát illeti, hogy nincs, ahol jószágaikat legeltetni, úgy vélte: „a szarvasmarhákat ránk, a juhokat meg a juhászokra bízhatják.” Hozzátette, odafigyeléssel a legeltetés okozta károk is kiküszöbölhetők.
Rákosi Árpád polgármester meglátása szerint a legeltetési engedély kiváltása orvosolná a szóban forgó gondokat.
– Az engedély kiváltásának előfeltétele, hogy a tervezett állatlétszámnak megfelelően bankszámlára be kell fizetni egy úgynevezett garanciaalapot. Ez eredetileg 50 lej lett volna szarvasmarhánként, illetve 20 lej egy juhra, ám idéntől ennek csupán felét kellene fizetni a községben. Továbbá a legeltetőnek iratokkal (birtoklevél, bérleti szerződés, adománylevél) kell bizonyítania, hogy a legeltetési törvény előírása szerint az állatlétszámnak megfelelő területtel rendelkezik. Sokan ugyanis 20–30 hektár területen 500–600 juhot legeltetnek, holott annyi jószágnak legkevesebb 100 hektár szükséges. A bevett gyakorlat ilyen esetben az, hogy áthajtják az állatokat a környező területekre, és amikor fogyatkozik a takarmány, lehajtják a mezőre, komoly anyagi kárt okozva azok tulajdonosainak – fejtette ki a polgármester, megjegyezve, ezért dolgozták ki a legeltetési szabályzatot.
Ez elsősorban a szarvasmarhatartók egyesületét és a juhászokat érinti, akik, bár tudomásul vették a szabályzatban foglaltakat a bírságokkal egyetemben, a gazdasági ágazat által biztosított alacsony jövedelemre hivatkozva nem váltottak ki engedélyt. „Pedig a bankszámlára letett összeg, amennyiben nem okoznak kárt, az övék marad, ősszel felvehetik, vagy ott hagyhatják újabb garanciaalapnak. Ez csupán biztosíték lenne arra, hogy ha mondjuk egy 500 juhos sereggel lelegeltet egy 30 áras lucernást, a kárfelmérés után a károsult gazdát az említett garanciaalapból lehessen kártalanítani” – magyarázta az elöljáró.
Hangsúlyozta, nem céljuk sem a juhászok, sem a tehenészek „megnyomorítása”, ezért is nem róttak ki ez idáig büntetéseket, de „valamilyen módon rendeződni kell a dolognak”.
– Meg kell érteniük, hogy más tulajdonát tisztelni kell. A jelenlegi megoldás, hogy károkozás esetén a tulajdonos kérést nyújt be hozzánk, megtörténik a kárfelmérés, majd feljelentést tehet a rendőrségen birtokháborítás címen vagy a bíróságon kártérítési pert indíthat. Azonban, bár a lakosok elpanaszolják az okozott károkat, amikor a feljelentésre kerülne sor, visszakoznak. Mindezt megoldaná az engedélyek kiváltása. A pásztoroktól megértést és több együttműködési szándékot várunk el – nyomatékosította.
Hozzátette, olyan vád is érte az önkormányzatot, hogy nem támogatják az állattartást.
– 486 hektár 11 ár legelőterülete van a községnek, amit rendkívül jutányos, 450 lej hektáronkénti áron adtunk ki liciten évekkel ezelőtt az állattartóknak. Erre a területre APIA-támogatást is igényelnek, ami 200 euró hektáronként. Szóval ez a vád nem megalapozott – summázott.
Fotó: depositphotos.com
Pénzt oda kéne költeni nem el lopni ojan csipke bokor van bene hogy a tehenek nem tudnak be meni nem a juhok lopják