Legyen szó kicsi, nagy, öko- vagy konténerházról, a tervezésen nem érdemes spórolni

Bodor Attila sepsiszentgyörgyi tervezőt, a Bodor Architecture építészeti és belsőépítészeti iroda vezetőjét úgy ismerik a városban, hogy hozzá lehet fordulni akkor, ha ökoházat szeretne építtetni az ember, ő pedig kihívásként éli meg a különleges rugalmasságot megkövetelő feladatot, mint ahogy a konténerházak, illetve bármilyen ház tervezését is. Természetesen a „hagyományos” megbízások sem kerülik el, így arról érdeklődtünk, milyen trendeket lát érvényesülni a mai építkezések terén, mik a megrendelők különleges kívánságai.

Az ökoházak, vagyis a környezetkímélő, lebomló anyagokból készült otthonok közül vidékünkön a szalmabálaházak a legelterjedtebbek, de van példa már zsákos földből épített lakóépületre is. A szalmabálaház azért kedvelt, mert az agyaggal vakolt bálák lélegző felületet és jó klímát biztosítanak: nyáron hűvösek, télen melegek, élhető és kellemes környezetet garantálnak. Kell azonban hozzájuk egy fa tartószerkezet, ugyanis csak így lehet őket engedélyeztetni mint könnyűszerkezetű házakat.

Környezetkímélőnek lenni nem olcsó mulatság

Bár – mint a szakértőtől megtudtuk – faszerkezet nélkül is megállnak a lábukon (például téglakötésben falazott bálákkal), a tervező a tartószerkezetes megoldást preferálja. Ennek egyik variánsa a kész szalmapanelekből megépített ház, ami viszont ismét egy költségesebb megoldás. Tévhit, hogy a szalmabálaházak sokkal olcsóbbak a hagyományos házaknál, illetve ez a kijelentés akkor lehet igaz, ha a rendkívül sok kézi munkát, emberi erőt kívánó műveleteket a tulajdonos, esetleg rokoni- vagy baráti köre ingyen, kalákában elvégzi.

Bodor Attila elmondta – különösen a járvány idején –, sok hasonló megrendelése akadt, az ügyfelek közül jónéhány annak is nekiveselkedett, hogy úgynevezett off-grid, azaz minden közműtől független házat építsen, az ivóvizét kútból biztosítsa. Egyesek még azt is bevállalják, hogy bent is szárazvécét (alomszéket) használnak. Ha pedig nem, akkor törvényes lehetőségként marad a pöcegödör, amelyben az anyagcseretermékek baktériumos lebontását alkalmazzák.

Erre viszont szigorú törvényes megkötések vannak, és ez a megoldás is csak addig engedélyezett, amíg az illető településen kiépítik a szennyvízhálózatot – akkor automatikusan rá kell csatlakozni. A környezetbarát pöcegödörnek háromkamrásnak kell lennie, szigetelt fallal, az elsőben működik a baktériumos lebontás, majd a folyékony részt csak a harmadik kamrából lehet elengedni, vagy éppenséggel locsolásra használni. Persze ezt nem mindenki tartja be – teszi hozzá Bodor Attila. Tény viszont, hogy az építészeti iroda megrendeléseinek 10 százaléka a hasonló házakat tervezőké, akik távolabbról is eljönnek Sepsiszentgyörgyre.

A kicsi szép

Divat manapság a kicsi és praktikusan berendezett ház, különösen ennek mobil, guruló változata – bár az is előfordul, hogy csak díszletként szolgálnak a kerekek, mert a tulajdonosok így akarják elkerülni azt, hogy építkezési engedélyt kelljen kérniük (ami mobil építményekhez valóban nem szükséges). Itt azonban fontos megismételni, hogy már húsz éve sem volt igaz a tévhit, miszerint a pillérekre, tartóoszlopokra állított házak esetében nincs szükség építkezési engedélyre.

A kicsi házaknak nem barátja a törvény, mivel egy lakóház beépített felülete minimálisan 58 négyzetméter kell hogy legyen, hasznos felülete pedig 37 négyzetméter. Azonban annak az elvnek az értelmében, hogy senkit nem lehet nagyobb ház építésére kötelezni, mint amekkorát szeretne, az építész tervezett már ennél kisebb, manzárdos házat is, amivel tökéletesen elégedett volt a kliens.

Ha a méret a fő szempont, a konténerházak sem jelentenek ideális megoldást, több okból sem: falaikat ki kell vágni ahhoz, hogy jó lakóterek jöjjenek létre, a szabványméretű konténerekből viszont így nehéz építkezni. A kész konténerekből épült lakóépületek nem igazán tudnak megfelelni az energetikai követelményeknek sem, esetleg akkor, ha a falakat szigetelt pannókból alakítják ki a fémvázon, akkor azonban már nem konténerről, hanem fémszerkezetű házról beszélhetünk.

Még sokan szeretnének palotatulajdonosok lenni

Bár karbantartásuk, fenntartásuk, takarításuk költséges, és ritkán használják ki őket, még mindig divat a 150-200 négyzetméter hasznos felületű házak építtetése. Az építész gyakran tapasztalja, hogy a megrendelő rendkívül határozottan vállalja: úgy kivitelezi a tervet, ahogy az a papíron van, azonban ahogy a ház kezd kinőni a földből, és fogy a pénz, a kliens már csak arra figyel, hogy kívül nézzen ki valahogy az építmény. A belső burkolatoknál már nagyon rá van szorítva a spórolásra, és bár nem törvényszerű, de sokszor előfordul, hogy ilyenkor a rétegelt faparkettából lamináltpadló, a fa nyílászárókból PVC lesz, a szépen dekorált homlokzatról lekopik a kő- vagy faburkolat, és marad a pucér fal.

A tervezőnek nem illik lebeszélni a klienseket elképzeléseikről, és bár a megbeszélés azzal a kérdéssel kezdődik, hogy „van egy álom, amit megvalósítunk, vagy van egy keret, amibe bele kell férni?”, a válasz meg is változhat menet közben. „Egyébként is nagyon óvatosan kell viszonyulni ahhoz az elképzeléshez, amivel jön az ügyfél – sokszor egy magazinból kivágott, semmilyen értéket nem képviselő példával, – hiszen akár hónapokig-évekig dédelgetett álmot kell a valósághoz vagy célszerűséghez igazítani” – indokolja az óvatosságot Bodor Attila. Mert bár lehet, hogy a kliens szerint jó az, ha a nappaliból be lehet lépni a fürdőbe, és rá lehet látni a vécére, az építész szerint ez nem igazán üdvös megoldás.

Javaslatok az építkezőknek

Interjúalanyunk minden építtetőnek azt tanácsolja, keressen olyan tervezőt, akiben megbízik. Kérjen ismerőseitől ajánlásokat, véleményeket. Hiszen ha valaki időhiány miatt elfuserálja a terveket, nincs ideje a részletek kidolgozására és nem kommunikál a megrendelővel, az nagyon sok bosszúságot okoz az ügyfelének, aki egy kényelmetlen, lakhatatlan házban kénytelen majd élni. „Ne sajnálja senki az időt a tervezésre, engedje el azt az elvárását, hogy februárban tervet akar készíttetni, májusban meg már építkezni. Hiszen előfordulhat, hogy a tervezés maga többet tart, mint a kivitelezés, és ennek az is oka, hogy a tervező egyszerre több terven dolgozik, így nem föltétlenül egymást követő napokon lehet egyeztetni változtatásokról, igényekről” – magyarázta.

„A papíron való változtatás nem kerül semmibe, de az építkezésen a mesterek szerint az új munka, (például egy fal lebontása, áthelyezése) új pénz” – int józan megfontolásra a Bodor Architecture iroda tulajdonosa.

Fotó: Bodor Attila