Lesz vagy nem lesz?

Az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta azt a jogszabályt, amely szerint a parlament jelöli ki a választások időpontját. Ez azt is jelentheti, hogy nem lesz választás december 6-án – mondta el Puskás Bálint volt alkotmánybíró.

Puskás kifejtette: az alkotmány nem rendelkezik arról, hogy kinek kell meghatároznia a választások időpontját, azt viszont szó szerint leszögezi, hogy a választások legkésőbb három hónappal lehetnek az után, hogy lejár a hivatalban lévő parlament mandátuma.

– A parlament törvénnyel hatalmazta fel a kormányt arra, hogy meghatározza a választások időpontját, ám ezt, egy másik törvénnyel bármikor visszavonhatja – mondta el megkeresésünkre Puskás Bálint.

A volt alkotmánybíró hozzátette: ez a törvény jelenleg érvényben van, ennek alapján a kormány de­cember 6-át jelölte ki a parlamenti választások időpontjának. Van azonban egy másik törvény is, amely ismét a parlament hatáskörébe vonja az időpont kijelölését. Ezt elfogadta a parlament, de még nem hirdette ki az államfő.

– Amennyiben Klaus Iohannis kihirdeti az egyébként természetesen alkotmányos törvényt, úgy ismét a parlamentnek, és nem a kormánynak kell meghatároznia a választások időpontját, amely – ebben az esetben – már nem lehet december 6-a. Az érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis, a választások napját legkevesebb 60 nappal előtte be kell jelenteni, s ez már „nem fér bele” december 6-áig – magyarázta Puskás Bálint.

Azt mondta: amennyiben az elnök kihirdeti a törvényt, a parlamentnek kell kijelölnie egy új dátumot, ami azonban nem lehet később mint március vége (a parlament mandátuma december végén jár le). Ha visszaküldi a parlamentnek, és a parlament „nem siet módosítani”, akkor maradnak a választások december 6-án.