Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Márton Árpád által beterjesztett törvényjavaslat gyakorlatilag átveszi a gyulafehérvári nyilatkozat cikkelyeit, és – a törvényalkotó procedúrának megfelelően – megmagyarázza, hogy melyik szó mit jelent.
– Természetesen száz évvel ezelőtt nem pontosan azt fedte a jogalkotói folyamat, az együtt élő népek, a törvényhozó testület, a kormányzás, az arányos képviselet, mint ma, illetve mindezek gyakorlatba ültetése másképpen valósítható meg most, mint egy évszázaddal ezelőtt – magyarázta a képviselő.
Márton az alsóház bizottsági vitáján felolvasott a képviselőház által kiadott könyvből, amely szerint Iuliu Maniu kijelentette, hogy „nem elnyomó államot akarnak”, hanem, azt a bölcs román közmondást követik, amely szerint „ne tedd mással azt, amit nem szeretnéd, ha veled tennének”. „Azt szeretnénk, hogy minden nép a saját nyelvén képezze magát, a saját nyelvén imádkozzon, és saját nyelvén intézze törvényes ügyeit” – mondta anno Maniu.
– Ha ez mind így van, ha ez a román állam fundamentuma, akkor ez a nyilatkozat, nem hogy egy törvényben, hanem a román állam alkotmányának legelső cikkelyében kellene legyen. Mindennek a december 1-i nyilatkozatból kellene indulnia. Nem akarunk elvenni senkitől semmit, csak saját nyelvünket, kultúránkat, identitásunkat szeretnénk megvédeni, és élni szeretnénk azokkal a jogokkal, amiket száz évvel ezelőtt megígértek – hangsúlyozta a képviselő a parlament bizottsági vitáján.
Összesen csak három hozzászóló volt – mondta el Márton Árpád. Az olasz kisebbség képviselője kifejtette, hogy számukra is „rendkívül fontos” a gyulafehérvári nyilatkozat, de „területi autonómiáról szó sem lehet”, úgyhogy ők tartózkodni fognak.
A másik két hozzászóló a „hazánk megmentését másokra bízó” párt (Mentsétek meg Romániát – USR) képviselője volt. A brassói képviselő szerint való igaz, hogy „nem minden valósult meg a nyilatkozatból”, de azt más törvénnyel kell megoldani, mert „ez a törvény megszavazhatatlan”, a másik képviselő pedig leszögezte: az alkotmány nem lehet alku tárgya.
A szavazásnál a három RMDSZ-képviselőn kívül mindenki a teljes visszautasításra voksolt (beleértve a „tartózkodó” olaszt is).
– Azt nem bírom felfogni, hogy milyen logika mentén lehet így leseperni valamit az asztalról. Lehet, hogy nem értenek egyet egyik-másik cikkellyel, rendben van, javasoljanak módosítást, de az, hogy még tárgyalni sem akarnak a román történelem legfontosabb dokumentumának törvénybe iktatásáról, az egyszerűen érthetetlen. Ha a plénum is tárgyalás nélkül utasítja el a tervezetet, amire minden esély megvan, az egy igen érdekes döntése lesz a parlamentnek, ami azért felvet néhány kérdést – mondta a képviselő.