Mandátumértékelő és jövőtervezés Ilyés Botond gelencei polgármesterrel (X)

Nem volt könnyű négy év, de okos tervezéssel sikerült a nehézségeken átjutni, fejleszteni Kézdiszék legnagyobb lélekszámú községét, Gelencét. A település az urbanizáció útján halad, sok utca le van aszfaltozva, példásan néznek ki a középületek. Mandátumot értékeltünk és terveiről beszélgettünk Ilyés Botond Jánossal, az RMDSZ színeiben újrázó gelencei elöljáróval.

– Milyen volt az elmúlt négy esztendő Gelencén?

– Nem volt könnyű, de a projektjeink írásában sokat segített, hogy létrehoztunk egy pályázatíró irodát, amelynek munkatársai segítségével közel húsz pályázatot tudtunk megírni és letenni a megfelelő helyekre. Tudni kell, hogy ezek a pályázatok lassú kifutásúak, a következő négy évben érződik a hatásuk. Nagyon sok megvalósításunk van, amelyeket a megyei tanácshoz letett pályázatokból, önerőből vagy egyszerűen a közösség erejével tudtunk megvalósítani.

Mandátumon elején a legfontosabb az volt, hogy a haralyi iskolát megmentsük, a hozzánk tartozó településre is vizet vezettünk – igaz itt még problémáink vannak, s bár kis dolognak tűnik, de veszély esetén sokat számít, hogy tűzcsapot is szereltünk, hogy baj esetén az is legyen, hiszen még alpolgármester voltam, amikor egy tűz esetén azzal szembesültünk, hogy a legközelebbi hét kilométerre van. Felújítottuk az iskoláink és óvodáink játszótereit, a nagy távolságról ingázó diákjaink számára egy iskolabuszt is beszereztünk. Az elmúlt négy év legnagyobb megvalósítása az, hogy bővíteni tudtuk a község vagyonát, több, mint 360 hektárt területet sikerült prefektusi rendelettel visszaszerezni. A gépparkunk is jelentősen bővült, kilenc új gépet sikerült beszerezni.

Ezen kívül megvásároltuk a volt főjegyzői lakást, abban falumúzeumot fogunk létesíteni. Az ügyfélszolgálat észszerűsítése és könnyítése végett átszerveztük a községházát, befejeztük az új épületszárny építését. Ahhoz, hogy közösség életét biztonságosabbá tegyük – például a nagy távolságra lévő felszegi óvodába járó gyerekekét – önerőből egy kilométer hosszú járdát építettünk. Az infrastruktúra terén a legnagyobb előre lépésként azt tartom, hogy a 2007-ben elkezdett csatornázási munkálat egy fázisát sikerült lezárni, most közbeszerzésen van egy következő rész, illetve egy szennyvíztisztító építése is.

A falu másik részén hasonló munkálatra a megyei tanáccsal közösen pályáztunk sikeresen, ez 43 millió lejes beruházást fog ismét jelenteni. Ebben a projektben Ozsdola és Kézdivásárhely is részt vesz. Az elmúlt négy évben 3,8 kilométer községi utat aszfaltoztunk le, tervezés alatt áll további négy kilométer. Ez viszont csak akkor valósul meg, amikor a föld alatti munkákkal végzünk. Előre léptünk a gázvezetés terén, a metropolisz övezettel közösen pályáztunk. Ez mellett kutyamenhely létesítését tervezzük.

– Úgy látom, hogy a legnagyobb értékű beruházás a csatornázás folytatása lesz.

– Két pályázatunk van, egyik 16 millió lej értékű és az Anghel Saligny programba van foglalva, ez közbeszerzési fázisban van. A második nagyobb értékű. Az Újszert, Szaladárt és Felszeget – a falu kétharmadát érinti, ott teljes hálózat kiépítését el kell végezni.

– Nagy hangsúly volt a korábbi programban a közösségépítés fordítva. Hogy érzi, mennyiben sikerült ezt megvalósítani?

– Saját véleményem szerint jól működött. Segítségünkre voltak ebben a meglévő egyesületek és újak is jöttek létre, most hét civil szervezet működik, átölelik a lakosságot a gyerekektől kezdve az idős korosztályt befejezőleg. Tematikus pályázatokat írt ki a községháza, ezeknek köszönhetően több rendezvényt sikerült megszervezni, így például a férfi dalárda majálisolását, a néptáncosok találkozóját 150 táncos részvételével, önkéntes tűzoltó-versenyünk, őszi gazdanapunk, de volt lovasnapunk és sok más egyéb. Úgy időzítettünk, hogy minden hónapra legyen egy nagyobb rendezvényünk.

Kiemelném az ifjúsági szervezetet, ők minden eseményen közreműködnek, legutóbb a gyermeknapon több mint 500 gyerek vett részt az ünnepségen június elsején. A rendezvények lebonyolításának sikerességéhez az is hozzájárult, hogy sikerült teljesen felújítani a kultúrotthonunkat, amely egyre több rendezvényt fogad be, mondhatni havi rendszerességgel. Haladunk célkitűzésünk irányába, hogy 2030-ra a legélhetőbb község legyen Gelence Felsőháromszéken.

– Mik az elképzeléseik a volt főjegyzői lakással, a tervezett falumúzeummal?

– Örömömre szolgál, hogy már megnyitottunk egy tájházat, ami a Héjja-család bútorzatával van berendezve. Falumúzeumot tervezünk beindítani, ami bemutatja a faluban lévő régi mesterségeket, ugyanakkor felújítjuk az 1866-ban épített kis magtárat, látogathatóvá tenni, kiállítótérként hasznosítani. A főjegyzői lakás még felújításra szorul. Sikerült megszerezzük az 1910-ben, Budapesten készült Nemere gátert, ezt egy színben helyezzük majd közszemlére.

Tervezünk múzeum-napokat is, amikor akár a gátert is bemutatjuk működés közben. Hozzájutottunk egy régi csűrhöz, valamint egy teljes kovácsműhelyt, ami még egy vízzel meghajtott esztergapadot is tartalmaz. Szeretnénk egy vízígátert is bemutatni, Haralyból pedig a kádár-sarkot rendeznénk be a múzeumunkban. Egy élő múzeumot szeretnénk, nem csak egy látogatható intézményt.

– Milyen tervei vannak ezeken kívül a következő négy évre?

– Talán a megyében egyetlenek vagyunk, akik önkéntes alapon belevágnak egy szelektív hulladékgyűjtő állomás kialakításába, ennek munkálatai hamarosan elkezdődnek, a projekt értéke 4,5 millió lej. A közbiztonság javítása érdekében van egy digitalizációs pályázatunk, ennek az eredménye már látható a „sofőrbarát” radarok kihelyezésében, ugyanakkor fejlesztjük a térfigyelő kamerás rendszerünket. Hangszervásárlás is következik, az ifjúsági szervezettel közösen pályáztunk, egy egyesület életében nagy dolog egy 226 ezer lejes nyertes pályázat, ami egyaránt érinti a kultúrát és a gyerekek fejlődését.

Folytatjuk a csatornázást, van egy hatalmas infrastrukturális beruházás tervbe véve, ez a Zabola-Gelence-Hilib útszakasz teljes felújítását feltételezi, ez az Anghel Saligny programban szerepel. Szintén ebben a programban szerepel a gázhálózat kiépítése. Több pályázatunk van az Országos Befektetési Társaságnál (CNI), egyike ezeknek egy negyven férőhelyes bölcsőde építése, ugyanide van letéve az iskola teljes felújítása és négy osztályteremmel, illetve egy tornateremmel, és letettünk egy pályázatot egy ötszáz férőhelyes sportbázis létrehozására is.

Egy nagyobb sportkomplexumot hozunk létre, ami magába foglal egy tanuszodát is, ez a projekt az elbírálás második szakaszában van. Ezek a beruházások a saját lehetőségeinket nagyon meghaladják és ezért pályázunk ott, ahol csak lehet. Nagyon sok olyan pályázatunk van, amelyek kisebbek, de például a megyei tanácsnál letett projektjeink is nagy segítségünkre vannak, azt szoktam mondani, hogy két dolgot csinálunk egy árából. Ennek tükrében tovább folytatjuk a munkát.

(X – fizetett hirdetés)

Az RMDSZ megbízásából, AEP-azonosító: 23240001.
Comandat de UDMR, Cod AEP: 23240001.