Második nekifutásra

Kálvin után Dávid Ferenc, az unitárius egyház alapítója is szobrot kap Szentgyörgyön. Az unitárius egyház fennállásának és a vallásszabadság kihirdetése 450. évfordulójának tiszteletére rendezett eseménysorozat zárómomentumaként az alkotást szeptember 21-én, szombaton szentelik fel.

A szentgyörgyi városi tanács legutóbbi ülésén a Dávid Ferenc-szobor felállításának támogatására 187.500 lejt szavazott meg, de a költségekhez a magyar kormány és az unitárius egyházközség is hozzájárult.

Kovács István unitárius lelkész lapunknak elmondta, volt egy korábbi pályázati kiírás egy egészalakos szoborra, amelyet a bíráló bizottság nem fogadott el, a második kiírást Harmath István székelyudvarhelyi származású, jelenleg Baján élő szobrászművész nyerte meg, aki a szentgyörgyi Berde Mózsa és a Sugás áruház előtti Sárkányölő Szent György szobrát is megmintázta. A bronzból készült alkotást Sánta Csaba szobrászművész önti ki szovátai műhelyében, azt az Erzsébet-park unitárius templomhoz közeli részén, a felüljáró felől szeptember 21-én, a templomi ünnepség után Bálint Benczédi István unitárius püspök leplezi le. Ez lesz a második egészalakos Dávid Ferenc-szobor Erdélyben, az elsőt múlt hónapban avatták Kolozsváron.

Jelentős részben Dávid Ferencnek köszönhető, hogy 1568-ban – Európában először – törvénybe iktatták a vallásszabadságot. Ez a törvény egyedülálló szellemi terméke Erdélynek – fogalmazott Kovács István lelkész.

Az antitrinitárius (unitárius) nézetek a reformáció megjelenése után, már a 16. században széles körben elterjedtek Erdélyben, csak Háromszéken hatvan unitárius egyházközség létezett.

Év végéig Luther is felsorakozik a nagy reformátorok mellé, mellszobra az evangélikus templom előtt kap majd helyet, így Sepsiszentgyörgyön a reformáció mindhárom irányzatának alapítója jelen lesz majd szoboralakban