Még bármi megtörténhet

Alkotmányjogi szempontból nincs akadálya annak, hogy az augusztusi rendkívüli ülésszakban benyújtott bizalmatlansági indítványról a tegnap elkezdődött rendes ülésszakban szavazzanak, és az sem jelent gondot, hogy a vitán nem volt kvórum – mondta el megkeresésünkre Puskás Bálint.

A volt alkotmánybíró szerint az alkotmányban egyetlen olyan előírás sincs, amely megakadályozná, hogy bármilyen ügynek a megtárgyalását átvigyék egyik szesszióból a másikba, netán egyik ciklusból a másikba. Ez az alkotmány szellemének sem mond ellent, hisz a parlament egy autonóm struktúra.

– Az alkotmánybíróság joggyakorlatában többször előfordult, hogy nem foglalt állást a parlament belső ügyeinek kapcsán. Az, hogy mikor nyújtsanak be egy kezdeményezést, mikor tárgyalják meg, mikor szavaznak róla, az a parlament belső procedúráinak része – mondta Puskás, aki hozzátette: ahogyan a dolgok alakulnak, „azt sem lehet kizárni”, hogy lassan azért is az alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a bal, vagy a jobb kezükkel szavazzanak-e.

Meglátása szerint a liberálisok „balfácánok” voltak. Ha „meg akartak volna szabadulni” a bizalmatlansági indítványtól, akkor meg kellett volna jelenniük, hogy meg legyen a kvórum, de ne szavazzanak, mert akkor – a hétfői felállás szerint – elbukik az indítvány, és azzal vége van a procedúrának, ahogyan azt a PSD korábban többször „eljátszotta”. Így viszont, elvben, bármikor újra napirendre tűzhetik, és „bármi megtörténhet”.

Amint ismeretes, hétfőn, a parlament rendkívüli ülésszakának utolsó napján, nem került sor a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány megtárgyalására, mert a képviselők több mint fele hiányzott, ezért a parlament plenáris ülése döntésképtelen volt.