Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Megemlékezés a Nyerges-tetőn

Megemlékezés a Nyerges-tetőn Kovászna megye

Bár a Nyerges-tető nem esik Kovászna megyébe, az ottani, 1849. július 31–augusztus 1-i csata hőse, Tuzson János a kézdiszéki Bélafalván született, ezért a kézdivásárhelyi iskolások itt is rendszeresen felidézik a magyar forradalom és szabadságharc kezdetét. Azért egy nappal nemzeti ünnepünk előtt, hogy másnap ők is méltóképpen felvonulhassanak a céhes város főterén.

Hirdetés
Hirdetés

Március 14-én nem sokkal dél után, a hagyományokhoz a hűen a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum és a Bod Péter Tanítóképző tanáraik által irányított diákjai tették tiszteletüket a jeles történelmi színhelyen. Az ünnepi műsort az utóbbiak kezdték az 1897 augusztusában felavatott emlékmű talapzatán – mindjárt a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség 1943-ban született, a köztudatban tévesen a Székely Hadosztálynak tulajdonított indulójával, Fejér Ákos Bence előadásában, ami megadta az alaphangot.

Fotó: Kocsis Károly

A debreceni testvériskolájuk küldöttsége által is „megerősített” tanítóképzősök felelevenítették a szabadságharc fontosabb háromszéki mozzanatait, közben szavalatokat, katonanótákat és népdalokat adtak elő. „A lázadást, a szembenállást először magunkkal szemben kell kezdenünk – tolmácsolta 1848. március idusának általa értelmezett üzenetét szónokuk, Jánosi Tamás, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete és a város önkormányzata által idén tizenkilencedik alkalommal, középiskolások számára megszervezett Zúg Március szónokverseny második helyezettje.

Jánosi Tamás és a „márciusi ifjak". Fotó: Kocsis Károly

– Fel kell lázadni kollektív gyarlóságunk, gőgünk ellen, és konszenzusra kell jutnunk ahhoz, hogy népünk érdekeit képviselni tudjuk. Amint 1848-ban is konszenzus született arról, hogy népünk, kultúránk nem veszhet el az évszázadok homályába; hogy a magyarság nem akar része lenni annak a kulturális olvasztótégelynek, amit hivatalosan Habsburg Birodalomnak illik nevezni.”

Fotó: Kocsis Károly

A bélafalvi és tápióbicskei hagyományőrzők díszőrsége mellett megejtett koszorúzást megelőzően annak rendje és módja szerint felcsendültek nemzeti himnuszaink, majd az ünnepség az emlékművel szembeni kopjaerdőben folytatódott, immáron az Apor Péter Szaklíceum növendékei főszereplésével. Ugyanazt az énekekkel, szavalatokkal színesített repertoárt adták elő, amit a délelőtt folyamán a két világháború hőseire emlékeztető kászonújfalusi kőkeresztnél.

Apor péteresek a kopjaerdőben. Fotó: Kocsis Károly

Ünnepi beszédet Fekete Boróka, a szónokverseny dicséretben részesült résztvevője, valamint Jakabos Ferenc mondott. „Mindannyian felelősséggel tartozunk kis közösségünk sorsáért – fogalmazott utóbbi. – Úgy kell élnünk, hogy tehetségünket, tudásunkat ne csak önmagunk javára fordítsuk: ha lehetőségünk van tenni azért, hogy környezetünk élhetőbb legyen, ne habozzunk!”

Fekete Boróka szavait remélhetőleg sokan megszívlelték. Fotó: Dénes Botond

András Ignác tanár, helytörténész, néprajzi író, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója a nyerges-tetői csata körülményeit elevenítette fel, majd a székely himnusz eléneklését követően itt is koszorúzás zárta az ünnepséget.

Jakabos Ferenc is szép szónaklatot adott elő. Fotó: Kocsis Károly

Constantin Herman, az Apor Péter Szaklíceum és András Ignác, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója. Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Dénes Botond

A kézdivásárhelyi önkormányzat részéről Szilveszter Szabolcs alpolgármester helyezte el a kegyelet koszorúját. Fotó: Dénes Botond

Fotó: Kocsis Károly, Dénes Botond

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás