A koszorú negyedik gyertyáját is meggyújtják
A Jézus eljövetelére való várakozás és lelki felkészülés időszakának vége felé tartu...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A szervezők Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Gidófalva, Bodok, Sepsikőröspatak, Árkos, Illyefalva, Réty, Barátos, Nagyborosnyó, Zágon és Kommandó községekből mintegy 120, az alapítvány otthoni beteggondozó szolgálata által ellátott idős embert szállítottak tegnap az önkormányzatok és saját szolgálati autóik segítségével Uzonba, és ültettek a terített asztal mellé. Ezt azért tették, hogy nemcsak testük, hanem lelkük jóltartásához is hozzájáruljanak: a közösségben, szép zene és énekszó, ügyes fellépő gyermekek társaságában megélt pár óra a hétköznapok egyik maradandó és sokak által várt mozzanata sok öreg számára.
Tóth Anna, az idősgondozó szolgálat vezetője kedvesen „hozzánk tartozóknak” nevezte a betegeket, akiknek megköszönte, hogy gondjaik, betegségeik ellenére eljöttek, bár sokszor csak a noszogatásnak engedve. Ráduly István uzoni polgármester felszólalásában többször is visszatérő motívumként szerepelt az a figyelem, szeretet, segítség, amit az otthongondozók nyújtanak; a sok idős és nem egyszer magányos embernek sokszor csak a Diakónia hallja meg sóhajait, óhajait.
– Karácsony előtt sokszor akaratlanul is megsértünk valakit rohanás közben, próbáljunk meg egész évben a karácsony szellemében gondolkodni, cselekedni – biztatta a jelenlévőket.
Rövid áhítatában a Don-kanyarban társát mentő katona példáján keresztül szemléltette Ungvári Barna András helybeli református lelkész, hogyan „mentik” magukat is azok, akik segítő kezet nyújtanak, jó szívvel fordulnak embertársuk felé: valahogy úgy, hogy az fiatal katona, aki nagy hidegben hátára véve vitte a legközelebbi melegedőig az idősebb társát, maga is csak azért élte túl a nagy mínuszokban való menetelést, mert a két test egymást melegítette.
Az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskola diákjai kis színdarabbal, az iskolakórus szép énekekkel örvendeztette meg az időseket, akiket szenvedéseik megtanítanak értékelni az élet nyújtotta szépségeket. Kolumbán Sándor Bardocról érkezett gitárjával, ő is szívből jövő énekszót ajándékozott a közösségnek, majd a kommandói Vadkála Tánccsoport lépett fel. A nőszövetség jóvoltából szeretetvendégséggel zárult a meghitt ünnep.