Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Megfizetjük az „intenzívet”

Megfizetjük az „intenzívet” Kovászna megye

Romániai mezőgazdasági szakemberek a tavalyi gyenge termés tükrében előrevetítették, hogy idén közel 40%-kal nagyobb paradicsommennyiségekre lehet majd számítani a piacokon. A logika azt diktálná, hogy a nagy mennyiségek az elmúlt esztendő borsos árait is „felhígítják”, ám a látványos árcsökkentések mindeddig elmaradtak.

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy szabad kereskedelemben az eladó olyan árat kér portékájáért, amilyent csak nem szégyell: legrosszabb esetben rárohad. Azt viszont nehéz megérteni, hogy miként érheti el a paradicsom kilogrammja a mesés 10 lejes árat viszonteladóknál is, amikor a termesztők arra panaszkodnak országszerte, hogy a jelenlegi felvásárlási ár alig pár banival haladja meg a kilogrammonkénti(!) 1 lejt. A reális felvásárlási ár szakértők szerint megközelíti a 2 lejt.

Elvileg a termelőnél kellene vásárolni, csakhogy a piacon megjelenő helyi termelőknél is a varázslatos kétjegyű számokkal találkozunk, arról nem is beszélve, hogy sokan „kerti paradicsomot” árulnak, ám kérdéseinkre, hogy mivel tudják bizonyítani, csak a vállukat vonogatják. A sepsiszentgyörgyi központi zöldségpiacon, fajtától függően (amelyek megnevezése általában a kereskedőknél kimerül egy tájegység nevével, vagy a „kerti” varázsszóban) 4 lej és 10 lej között mozog.

Egy sepsiszentgyörgyi termelő faggatózásunkra elmondta, hogy csak akkor kell bizonyítani a portéka „helyi, kerti jellegét”, amikor a hivataltól kiváltják az engedélyeket.
– A legtöbben úgyis csak az árakat nézik. A minap is egy férj rászólt a feleségére, hogy tegye vissza a murkot, mert a szupermarketben olcsóbb… – magyarázta.
Meglepetésünkre volt olyan kofa, aki kifejtette, hogy az árakat nem ők – egyénenként – szabják meg, hanem egymáshoz „pászítják”, ugyanakkor kifejtette, hogy komoly „meghatározó erő” Brassó, mivel sok viszonteladó onnan hozza a portékát, erre még ráteszi a plusz költségeket, s a többiek ehhez igazodnak.

De voltak szimpatikus, logikus érvelések is: „a szomszéd asztalnál áruba bocsájtott fajtánál egy tőn megterem 30 kilogramm paradicsom, míg a mi házi fajtánk csak 3 kilogrammot ad. A mi kerti paradicsomunk kilója ezért 10, és nem 5 lej. Ha jól belegondolunk, akkor az 5 lejeshez képest az enyém tízszer annyi kéne, hogy legyen (vagyis 50 lej), ahhoz, hogy annyit keressek rajta, mint a kolléga. Azt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egy tövön termett 3 kilogramm íze erősebb, intenzívebb” – mesélte egy másik termelő.
A Tega Rt. köztisztasági vállalat keretében működő piacadminisztráció munkatársaitól megtudtuk, hogy nem tisztük, hatáskörük ellenőrizni, hogy az eladók az igazat írják-e ki portékájuk mellé, magyarán hamis reklámmal élnek-e, amikor viszonteladóként „kerti” paradicsomot kínálnak.

Arra is rákérdeztünk, hogy miként szabják meg egymás között az árakat az eladók, és kiderült, volt már példa arra, hogy kereskedők panaszkodtak egymásra, mert a „nagyobb szájú” kollégák nem engedték, hogy egyesek olcsóbban bocsássák áruba portékájukat, ám utólag „szépen elsimult” az ügy. 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás