Megmentené lerobbant kúriáit az illyefalvi önkormányzat

Illyefalván három olyan kúria van önkormányzati tulajdonban, amelyek rövidebb-hosszabb ideje üresen állnak, és ez meglátszik az állapotukon. A községvezetés nem hagyná magukra az értékes létesítményeket.

„Vesszőparipám, hogy mentsük meg a községbeli kúriákat” – hangsúlyozta a Székelyhonnak Benkő Árpád Jenő, Illyefalva új polgármestere, aki minap a helyi közélet több szereplőjével szemügyre vette azok állapotát, és kihasználásuk lehetőségeiről is konzultált annak reményében, hogy a közeljövőben sikerül felújításukra pénzt szerezni.

Legveszélyeztetettebb a 18. század elején épült aldobolyi Hollaky-kúria – ennek gerendamennyezetes nagytermében Varga Nándor Lajos történelmi ihletésű festménye látható, még viszonylag jó állapotban. Az épületet a rendszerváltásig a termelőszövetkezet használta gabonatárolóként, azóta viszont üresen áll, és jelenleg életveszélyes belépni.

A 19. század elején épült sepsiillyefalvi Séra-kúria az ezredforduló előtt a KIDA Alapítványnak köszönhetően teljes felújításon esett át, és kívülről még most is tetszetős a szemnek, de belülről bizony ráférne némi tatarozás, jelezte a polgármester. Ez is üresen áll több mint öt éve, mióta az utolsó bérlő, a Gal Progressio Egyesület kiköltözött belőle. Beépített tetőterében a Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső életművét bemutató irodalomtörténeti kiállítás lenne megtekinthető, ha lenne az épületnek gazdája.

Végül az ugyancsak Illyefalván levő, 18. században épült, B-kategóriás műemlékként számon tartott Bornemissza-kúria (Bagolyvár) a harmadik, amelyet meg kellene menteni a romlástól: ez nemrég iskolaépületként fungált, de most üresen áll, nagyon rossz állapotban.

Két hét gondolkodási időben maradtak

„Ígéret van arra, hogy pénzt kapunk a felújításra” – mondta a polgármester. Mivel azonban a finanszírozó általában azt kéri, hogy a restaurált épületek legyenek kihasználva, legyen rendeltetésük, sőt, tudják magukat fenntartani a továbbiakban, Benkő Árpád a község néhány helyi tanácsosával, vállalkozókkal, lelkészekkel, intézményvezetőkkel helyszíni szemlék során konzultált arra nézve, hogy mi jöhetne szóba. Végül abban maradtak, hogy két hét gondolkodási idő után egy újabb megbeszélésre kerítenek sort.

A történelmi épületek felújítása rendkívül költséges és ugyanakkor nehézkes, mert a műemlékvédelmi hivatalok sok feltételt szabnak, ezért rengeteg megkötéssel kell számolnia annak, aki ilyen munkálatba vágja bele a fejszéjét. Restaurálásban jártas építész véleménye szerint egy ilyen épület négyzetméterére 2000 euró körüli összeget kell számolni. A községvezető reméli, lesznek még műemlékvédelmi jellegű pályázati kiírások, amelyeket kihasználva megmenthetők az impozáns épületek.

Fotó: Benkő Árpád Jenő/Facebook