Megőrizni a munkahelyeket

Csak magukra számíthatnak ebben a nehéz helyzetben a vállalkozások, mert a kormány intézkedései nem ébresztenek bizalmat az emberekben. A koronavírus miatt elrendelt szükségállapotnak a gazdaságra gyakorolt hatásáról Fejér László Ödön szenátorral beszélgettünk, aki „civilben” maga is vállalkozó.

A gazdaság nem egy jármű, amelynek a motorját, ha este leállítjuk, akkor reggel újból indul – érzékeltette a gazdaság fő gondját a szenátor, aki szerint nem lesz könnyű a talpra állás. „Egy összetett problémáról van szó, hiszen a kényszerszabadságra küldött emberek eleve kevesebb pénzt kapnak majd, így a gazdaságba visszaforduló összeg is csökken. Szintén negatív tendenciába fordult a vállalatok piaci szervezőképessége, csökkenni fog az össztermelés, ami óvatos becslések szerint akár húsz százalékra is visszaesik a második negyedévben. Csökken a fogyasztás, és az a gyanúm, hogy a turizmus sem fog egyből újra dübörögni, az emberek nem fognak egyből kirándulni menni. Válsággal nézünk szembe, de ha tartalékolunk és bizalommal nézünk a jövőbe, akkor valahogy kilábolunk ebből is” – magyarázta.

A szenátor szerint az árak azért emelkedtek, mert akadnak piaci ügyeskedők, de ehhez hozzájárulhatott a nyersanyagok árának a növekedése, a beszerzési nehézségek is. „A piacon kevesebb az ajánlat, az árak ehhez igazodnak. Az alapélelmiszerek szerintem részben azért drágultak, mert jelenleg más pluszköltségek is bejöttek, ami ezt eredményezte” – vélekedett Fejér László. Úgy véli, egy átlagos vállalkozó most azon van, hogy a cégét életben tartsa, de ez nem mentesíti a spekulánsokat, akiket felelősségre kell vonniuk a hatóságoknak.

A banki hiteltörlesztéssel kapcsolatosan kifejtette, nem arra számított, mint amit a kormány kitervelt. „Ez a nesze semmi, fogd meg jól tipikus példája. A hitelszerződések eleve tartalmaznak a vis major esetekre kitéteket, amiket a kormány felhatalmazása nélkül is életbe lehet léptetni szükség esetén. Az átütemezéssel kapcsolatos rendelet ebben a formájában egy nagy nulla. Az elfogadható az lett volna, ha az állam felvállalta volna a kamatköltségeket, ezzel szemben a kamatos kamatot vezették be, ami további kiadásokat eredményez. Ez azt jelenti, hogy 2021 januárjában több pénzt kell majd fizetniük azoknak, akik ezzel a lehetőséggel élnek. Az RMDSZ ezzel nem ért egyet, ezért ennek eltörlését szavaztuk meg a szenátusban. A Román Nemzeti Banknak kellett volna csökkentenie az alapkamatot legalább egy százalékra, mert ez mindent magával visz, de erről nem született döntés” – mondta, hozzátéve, hogy szenátorként kezdeményezni fogja, hogy a kamatokkal engedmények szülessenek, ne a bankok nyerészkedjenek ebben a helyzetben.

Úgy véli: a gazdaság talpra állításához igénybe kell venni az uniós kohéziós alapokat, folytatni kellene a nagy beruházásokat. „A katonai kiadásokat át lehetne ütemezni, hiszen akár négymilliárd eurót lehetne csak onnan belenyomni a gazdaságba, további hármat a kohéziós alapokból, és akár egymilliárd eurót a speciális nyugdíjak kilencvenszázalékos megadóztatásából, amit az RMDSZ javasolt; ez már adna egy komoly lökést a lelassult gazdaságnak” – summázott.