Megoszlanak a vélemények arról, hogy legyen vagy ne vízierőmű a Nagy-Bászkán

Közmeghallgatást hirdetett március 6-ra a zágoni önkormányzat a Nagy-Bászka folyóra építendő törpevízerőmű ügyében. Egy viszontagságos történetű, még a Ceaușescu-korban elkezdett beruházásról van szó, melynek krónikája tovább folytatódik.

A múlt század nyolcvanas éveinek elején kezdeményezett beruházásnak több mint 40 éves, szaggatott története van; és még nincs lezárva. A környezetvédelmi minisztérium honlapján Az elektromos energia termelésének fokozása megújuló energiaforrásokból és a környezetre kifejtett hatás követése a Szurduk-Sziriu vízerőműnél – ez a címe annak a közmeghallgatásnak, amelyből egyet szerdára, a Buzău megyei Nehoiuban, a másikat csütörtökre a Kovászna megyei Zágonban szerveztek. Azért erre a két településre, mert ennek a két településnek a közigazgatási területén lenne a duzzasztógát, illetve a vízgyűjtő. A Nagy-Bászka befogott vizét 16 kilométer hosszan és 4 méter átmérőjű csövekben juttatnák el a 488 méterrel lejjebb levő Nehoiașu II erőműhöz.

A minisztérium honlapján közzétett hatástanulmányban írottak szerint a Nagy-Bászkára építendő vízgyűjtő gátja a völgy kijáratánál mintegy 100 méter szélességű lenne és kb. 400 000 köbméter vizet tárolna. A létesítmény helye jelenleg csak erdei utakon közelíthető meg, a településektől, a forgalomtól távol levő helyen van.

Óriási a tiltakozás

A törpe-vízerőmű ellen vehemensen tiltakoznak a környezetvédő aktivisták, egyrészt a hasonló beruházásoknál tapasztalt és itt is várható környezetrombolás miatt, másrészt klímavédelmi megfontolásból. Szerintük a folyó vizének eltérítése több kilométeren át kiszárítaná a patak medrét, védett halfajok eltűnéséhez vezetne, ráadásul a folyó érinti a Pintilő Natura 2000-res természetvédelmi területet is.

2021-ben a Declic civil közösség bíróságon kérte, hogy Kovászna Megye Tanácsa ne hosszabbítsa meg az általa kiadott és abban az évben lejárt építési engedélyt, valamint a Környezetvédelmi Ügynökséget arra szólították fel, hogy vonja vissza jóváhagyását. Többek között hivatkoztak, hogy a beruházást a Természetvédelmi Világszövetség (angolul: International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, rövidíítve IUCN) is mélységesen elítéli.

2022-ben a Kolozsvári Táblabíróság semmisnek ítélte a megyei tanács által kibocsátott építési engedélyt, mivel az annak alapjául szolgáló környezetvédelmi engedély nem felelt meg a vonatkozó jogszabályoknak. A Declic szerint a környezetvédelmi beleegyezés jogellenességét az élőhely-irányelv helytelen átültetése okozza, amelynek eredményeként új szabálysértési eljárás indult Románia ellen.

Mit mondanak az intézmények és az érintett önkormányzatok?

Megkérdeztük Neagu Gheorghe-t, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatóját is arról, hogy mi a véleménye a létesítményről. Mivel éppen a Környezetvédelmi Minisztérium szervezi a közmeghallgatást, tehát a fölöttes intézmény, az igazgató nem is mondhatott volna mást, mint azt, hogy „az országos energiatermelési stratégia részeként megvalósuló befektetés nagyon hasznos, mert megújuló energiákra alapoz, megvalósítása pedig országos érdek, mint ahogy az olcsóbb energia is az”.

Macove Florin zágoni alpolgármester érdeklődésünkre kifejtette, egy kis területű vízgyűjtőről van szó, melyért nem kellene nagy erdőségeket feláldozni. Nézetében Zágon érdekei nem sérülnek, mi több, mivel a község területén lenne a beruházás, még valószínűleg olcsóbban is hozzájuthatnának az vízerőmű által termelt villamos energiához.

Kommandónak ugyan nem érinti a területét a beruházás, a civilek szerint viszont neki is veszítenivalója lenne. Kocsis Béla polgármester viszont úgy vélekedik, vélhetően sokat nyerne a község: elsősorban azt, hogy már nem lenne zsákfalu jellege, mert a leendő gáton aszfaltos út is átvezetne a szomszédos Buzău megyébe, gyakorlatilag kinyílna a tér számukra. És mivel az eredeti elképzelések szerint a tó felső pontja alig 6 kilométerre lenne a településtől, turisztikai szempontból is nyereség lenne.

Képünk illusztráció.

Fotó: Pixabay