Mennyi a sok?

Jelentősen csökkent az utóbbi időben a kórházban elhagyott gyerekek száma – jelentette be a Kovászna megyei tanács legutóbbi ülésén Vass Mária. A Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője hozzátette: 2018-ban „csak” 24 gyereket nem vitt haza az édesanyja a kórházból.

Az igazgató kifejtette: a kórházban elhagyott gyerekek száma évről évre folyamatosan csökken. 2005-ben még 122 gyereket hagytak el, ez a szám négy év alatt a harmadára csökkent, 2008-ban 42-re esett vissza a számuk. Ezt követően a fogyás lelassult, az elhagyott gyerekek száma 30 és 50 között mozgott, míg 2009-ben kereken ötven volt, 2014-ben 36-ra csökkent, majd 2015-ben ismét 45 lett, 2016-ban 41, 2017-ben 33, és tavaly 24.

– Nehéz azt megmondani, hogy ez a szám nagy-e vagy kicsi, hisz a legjobb az lenne, hogyha egyetlen gyereket sem hagynának el, és minden kisdednek megadatna, hogy normális családban nőjön fel. Ilyen megfontolásból a többi megye adataihoz is fölösleges viszonyítani az adatokat. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy korábban kétszer ennyi gyereket „felejtettek” a kórházban, akkor az eredmény és az irány mindenképpen jónak mondható – mondta el megkeresésünkre Vass Mária.

Ez a szám tulajdonképpen még ennél is kisebb, hisz a gyermekjogvédelmi igazgatóság szakembereinek segítségével tíz gyereket sikerült visszaintegrálni biológiai családjába, és csak tizennégy gyerek került állami gondozásba.

A gyermekjogvédelem vezetőjének véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy a SERA Románia Alapítvánnyal közösen két prevenciós projektet is működtetnek a nem kívánt terhességek és a gyermekelhagyás megelőzésére. A nem kívánt terhességek megelőzősére irányuló projektet 2009-ben közösen indította Kovászna Megye Tanácsa és a SERA alapítvány, a másik projekt 2018 januárjától fut, és 2019 júliusáig tart. Az úttörő jellegű módszerek hatását nem lehet pontosan megjósolni, ezért egy bizonyos keretösszeggel vágtak neki. A projekt tovább tart, ha marad a kiutalt pénzből, de azzal számolnak, hogyha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor akár a megyei tanács költségvetéséből is tovább folytatják.

A megyei tanács szakbizottsága nevében Klárik Attila felvetette, hogy olyan gondok akadnak, amire megyei szinten nem lehet megoldást találni. A tanácsos azt indítványozta, hogy a szakbizottság ülésére hívják meg a megyei RMDSZ (és nem csak) parlamenti képviselőit, hogy közvetlenül nekik mondhassák el gondjaikat, sőt, megoldási javaslataikat, akik a maguk során a vonatkozó törvényhez terjeszthetnének elő módosító indítványokat.

A javaslatra azonnal „vevő” volt Márton Árpád. Az RMDSZ parlamenti képviselője, aki, amikor teheti, a parlamenti vakáció idején pedig rendszeresen, megjelenik a megyei tanács ülésein. A felek tényleges időpontról állapodtak meg, amikor a helyiek „felkészíthetik” a Bukarestben dolgozókat, hogy miként működhetne hatékonyabban a szociális rendszer, hol kellene módosítani a szociális törvénykezésen.