Mézet tiszta forrásból

Nem kérhet Románia több halasztást a neonikotinoidok használatának betiltására, mert az Európai Unió végre a sarkára állt. Litvániával együtt Románia még évekig használta az unióban már betiltott csávázószereket, a neonikotinoidokat, amelyeket a méhészek nagymértékben felelősnek tartanak a méhek nagyszámú pusztulásáért. Részletek felől Răzvan Comantól, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének alelnökétől érdeklődtünk.

Mint tőle megtudtuk, ez a tiltás csak részleges, a napraforgó és repce esetében valóban nem lehet használni ezeket a csávázószereket, de kukoricára igen. Hogy mit fognak csinálni ezután a mezőgazdászok? Kérdésünkre az alelnök elmondta, a tilalom miatt a gazdák már nem egyszeri alkalommal kezelik majd a magot, hanem kétszer-háromszor a fejlődő növényt. A méhpusztulásnak pedig addig nem lesz vége, amíg a fogyasztók az olcsó mézet keresik, mert az egészséges termék előállítása többletköltségeket feltételez. A fogyasztói magatartás tehát a felelős a méhek, végső soron azonban maga érdekeinek csorbulásáért.

Mi lenne a méznek az az ára, amit meg kellene fizetnünk, hogy ne így legyen? – tettük fel a kérdést. Răzvan Coman szerint 17–18 lej elég korrekt ár lenne, ebből már némi nyereség is maradna a termelőnek, ehhez képest azonban elárasztja Romániát (is) az import műméz. Nagyon gyanús ugyanis, hogy azokban az országokban, ahonnan jön a méz, 9 dollár a kilógrammonkénti ár, a hazai nagybani piacra pedig nem egészen másfél euróért érkezik. Jelenleg, ha nagy tételben értékesít egy méztermelő, 7 lejt kaphat a méz kilójáért. Ennek oka az is, hogy nincsen, ahol áruba bocsássa a terméket. Előnyös számára csak az lehet, ha saját fogyasztói hálózatot épít ki – mondta a méhészegyesület vezetője