November 8-án az eMAG Black Friday ajánlatában több mint 1,5 millió termék lesz, az év legkedvezőbb árajánlataival (X)
A romániai vásárlók 3.116 lejes költségvetést terveznek, ami 261 lejjel több mint 20...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az RMDSZ által vehemensen ellenzett, közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet kapcsán Miklós Zoltán háromszéki képviselő mai sajtótájékoztatóján több ellentmondásos tényre is rávilágított. Az RMDSZ-székházban megtartott sajtóeseményen a képviselő elmondta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezetének indoklását alaposan áttanulmányozta.
Mint elöljáróban jelezte: a beterjesztők legfőbb érve az, hogy az önkormányzatok nem tudják fenntartani magukat, ezért a meglévő megyék, települések összevonásával kell csökkenteni a közigazgatási apparátus költségeit. Miklós Zoltán közgazdászként a pro és kontra érvek mögötti számokra is rávilágított.
Ezek szerint Románia önkormányzatainak 93 százaléka nem tudja fenntartani magát, jövedelmük felénél is kevesebb a saját bevételük, működési költségeik bevételeik 70 százalékát emésztik fel, személyzeti kiadásaik pedig további 24 százalékot. Ha a mostani fejlesztési régiókból megamegyéket alakítanának, akkor az országban 1651 község szűnne meg, Kovászna megyében a 40-ből 23 jutna erre a sorsra. Az ország 319 városából 230 elvesztené státusát, Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy maradhatna város, mivel csak itt haladja meg a lakosság a 20 ezres létszámot.
A közigazgatási átszervezéssel a magyarság intézményrendszereinek javarészét is elveszítené, vagy azok hatásköre jelentősen beszűkülne. Olyan hivatalok szűnnének meg, mint például a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a telekkönyvi hivatal, a betegbiztosító pénztár, a munkaügyi felügyelőség, a cégbíróság. Ezek hiányát a (nem működő) digitalizációval sem lehet pótolni – állította a háromszéki képviselő.
Könnyű megbélyegezni az önkormányzatokat, hogy nem önfenntartók, amikor sok esetben ők csak elszenvedői nagyon sok, erőforrásaik megvonására vonatkozó központi döntésnek – támadta a törvénytervezetet Miklós Zoltán.
Az idei költségvetésben a kormány 12 milliárd lejt tartott vissza az önkormányzatok személyi jövedelemadó bevételeiből, továbbá azokat az adókedvezményeket sem kompenzálja, amelyek miatt szintén apadnak a helyi bevételek: ilyenek az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban, építkezésben vagy az IT-szektorban dolgozóknak járó adókedvezmények. Ugyanakkor az önkormányzatok áfa-visszaosztásból származó jövedelmeit is megcsapolják, a multicégek profitadója szintén Bukarestet gazdagítja – sorolta a politikus.
Miklós Zoltán szerint a megoldás valóban a karcsúbb államapparátus kellene legyen, de ezt meg lehetne oldani több felesleges intézmény felszámolásával, mint például a cégbíróság, a regionális pénzügyi hivatalok, a kincstárak, amelyek folyószámlákkal összefüggő feladatait a kereskedelmi bankok is el tudják látni. „Még a prefektusi hivatalokból sincs sok hasznunk” – vélekedett a képviselő.
Ráadásul az Európai Unióban Románia tartja a negatív rekordot az adóbehajtás tekintetében is, a be nem hajtott áfa összege duplája a közigazgatási átszervezéssel megspórolható összegnek – vonta le a következtetést Miklós Zoltán. „Végső soron az önkormányzatoknak plusz hatáskörökre és forrásokra van szükségük, hogy a megoldások a polgárokhoz minél közelebb tudjanak megszületni” – summázott az RMDSZ parlamenti képviselője.
Fotó: Kocsis B. János