Az, hogy egy városban érnek-e el teljesítményt a sportcsapatok és az egyéni sportolók, az egy közpolitikai kérdés – állapította meg Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi polgármester Tánczos Barna szenátor- és Miklós Zoltán képviselőjelölttel együtt tartott tegnap sajtóértekezletet a Sepsi Arénánál.
Antal Árpád arra számít, hogy a két jelölt egyik fő tevékenysége az lesz, hogy átírja a sportfinanszírozásra vonatkozó „használhatatlan” törvényeket.
Tánczos Barna (akire teljesen ráillik az a jó mondás, amely szerint „Csíkban minden fiú hokisnak születik, csak van, aki továbbtanul”), úgy fogalmazott: el kell érni, hogy minden gyerek sportoljon valamit.
– A sport alapvető fontosságú. A gyereket a sport tanítja meg küzdeni, felállni, ha elesett, a sport tanítja meg nevetni, de síni is, a sport tanítja meg győzni, de veszíteni is. Az a célunk, hogy minden iskolának legyen egy sportegyesülete, amit az önkormányzatok egyszerűen és könnyen finanszírozhatnak. Meg kell oldani, hogy minden egészséges iskolás gyerek részt vegyen egy héten legalább két edzésen, és havonta legalább egy versenyen. Ez nem jelent versenysportot, csak annyit, hogy a gyerek hozzászokik a rendszeres testmozgáshoz, amit nagy valószínűséggel felnőttkorára is megőriz – magyarázta Tánczos Barna.
Hozzátette: lehetőséget kell teremteni arra, hogy a testnevelő tanárok szükség szerint továbbképzőkön vegyenek részt, és azok, akik vállalják a plusz munkát, természetesen plusz javadalmazást kapjanak. Véleménye szerint ez a tömegsport alapját teremtené meg, ezért nem a mostani, versenysportra összpontosító sportiskola-rendszer helyett kell bevezetni, hanem annak kiegészítésére.
Miklós Zoltán kifejtette: jelenleg „alig lehet támogatni” a minőségi eredményeket hozó sportklubokat és egyéni sportolókat. A Sepsi–SIC elnökeként „bőven megtapasztalta”, hogy melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák azt, hogy az önkormányzatok sportra költsenek pénzt, egészen olyan „hagyományos” román megoldásokig, hogy a törvény megengedné, de egy versenyhivatali levél megtiltja, hogy ezt megtegyék. Míg civilizált országokban nyilvánvaló, hogy „nem a levelet, hanem a törvényt kell betartani”, nálunk – egyáltalán nem alaptalanul – nem vállalják be ezt a kockázatot.
Első körben az is járható út volna – mondja Miklós –, hogy valamiféle de minimis (csekély összegű) pályázatot írnának ki az iskolai sportok támogatására, de valójában a sportfinanszírozási rendszer gyökeres átszervezésére lenne szükség.
Persze minimisz, igy is ellopjatok a sportra szant penz felet es a masik felevel kuldfoldrol hoztok jatekosokat es az itteni gyerekeknek semmi se marad.