Minden jó, ha a vége jó

Szenzáció! Legalábbis a mi kis háromszéki világunkban nagyon nagy dolog, hogy a hat európai országból összesereglett közel 1500 turista, természetszerető vándor együtt legyen egy hétig, amint történt július 25-től 30-ig az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) XXVI. rétyi vándortáborában. A bakancsos turizmus művelői zömükben visszatérő vendégek a sok új élményt, tudást, barátságot nyújtó táborokban.

Miénk itt a tér!

Hatalmas szervezkedés folyik minden vándortábor előtt, az előkészületeket szinte egy évvel korábban meg kell kezdeni, hiszen régi gyakorlat szerint az egyhetes táborozás első napjaiban 20-30 különböző túra közül választhatja ki mindenki a neki tetszőt. Továbbá többnyire egy puszta legelőn kell igényes kempingezési lehetőségeket teremteni, étkeztetést, áramellátást megoldani, mosdókat, vécéket felszerelni, a tábor őrzését is biztosítani, s naponta fennakadás nélkül mozgatni több mint 1000 embert.

A maroknyi aktív háromszéki EKE-tagnak segítséget kellett igényelnie a szomszéd megyebeli szervezetektől is, hogy állják a sarat, s még így is igen nagy falatnak bizonyult. Az idő sem állt a pártjukra, kezdetben több volt az eső, mint a napsütés, mire lejártak a túrák, kiderült az ég, viszont hideg éjszaka és szeles idő tette próbára az embereket s a sátrakat. No, de ide nem puhányok járnak, meg amúgy is, nincs rossz idő, csak rosszul öltözött ember, tehát akik nem távoztak idejekorán, a vasárnapi táborzáró napon még sokáig élvezték a meleg, tiszta időt s a teljes szépségében feltáruló környéket.

Oly nehéz a választás…

Aki kisgyerekkel megy, az sétatúrára nevezhet be vagy szekerezésre, esetleg egy lassú tempójú fotós túrára, netalán buszos városnézésre, az edzettebbeknek rövidebb-hosszabb magashegyi mászás szerepel a kínálatban, esetleg barlangászattal egybekötve, de a honismereti tematikus körutak is igen kedveltek, ilyenkor a tábor szinte 100 kilométeres körzete van nagyító alá véve. Csak szemelgetünk a listából: a Bodoki-gerinc, a Lakóca, a Szilon-havas, a Piliske, Bodoki vártúra, Zalánpatak-Málnásfürdő, a Vargyas-szoros, a Nemere-hegység, s magától értetődően a Rétyi Nyír mind felfedezésre várt.

Érkezésünkkor éppen a Csukásból érkezett meg a busz a fáradt turistákkal, akik nem látszottak letörtnek az utolsó félórában a nyakukba zúdult kiadós záportól sem. A Kékes Turistaegyesületet képviselő gyöngyösi hölgyek áradozva szóltak a párálló hegyekről, bár saját bevallásuk szerint ők mindig a jóra figyelnek.

Zsigmond Enikő geológus, előző napi túravezetőjük tudását is elismeréssel illették, és úgy általában dicsérték a táborvezetés rugalmasságát, hiszen megesett, hogy egy túra emberhiány vagy más ok miatt elmaradt, de ahelyett rögtön felajánlottak egy másikat.

A fáradt kirándulók némi pihenés vagy falatozás után a gyógyító sátorban masszíroztathatták fáradt tagjaikat, és csontkovács is rendelkezésükre állt. Ott, és a gyergyói Halasági Csibi teázó sátrában is megfordult naponta legalább 150 ember, mert a gyógyfüvek főzete is azt nyújtja, amit a természet, fogalmazta meg Szilágyi Péter, a háromszéki EKE alelnöke.

A táborozók kultúrműsorban is „részesültek”, az előadók szintén változatos témákat tárgyaltak: Kisgyörgy Zoltán mindenki szívébe belopta magát vagy éppenséggel a paleontológiai leleteket, dinoszaurusz-fogakat, Tőkés Edit és Tőkés Zsolt a néptánc évszázadairól értekezett, Tóth Szabolcs pedig az EKE történetéről, de nem győznénk mindet felsorolni. Különlegességnek ígérkezett a Bereczki Barna fotóiból összeállított sorozat, amelyhez élő zenei kíséretet nyújtottak a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai, Lőfi Gellért és Miklós Katalin, illetve Deák Abigél diák, ha történetesen nem szakad meg az áram, már szinte menetrendszerűen, merthogy valamiért ez igen sokszor előfordult, de ezért nem a szervezők hibáztathatók, hanem az áramszolgáltató… Ennek ellenére Dukrét Lajos, a háromszéki EKE elnöke csak dicsérő szavakkal illette a rétyi polgármestert, aki szinte egész napját a helyszínen töltötte, hogy a felmerülő kéréseket minél hamarabb és minél jobban teljesíthesse, illetve már előzőleg is nagy segítséget nyújtott a tábori infrastruktúra kialakításában.

A gyermekekre mindig figyelnek a szervezők, ezúttal is kézműves tevékenységekkel tölthették az idejüket azok, akik egyszerűen a társaság kedvéért jöttek vagy kihagytak egy túranapot. A Nagybányáról érkezett Jázmint is ott találtam az asztalnál. Bevállalós leányka, elmondása szerint előzőleg néptánc-táborból karate-táborba ment, aztán idejött Rétyre, s már készülődik cserkészkedni is egy hétig. Tizedik születésnapját ünnepelte aznap, de már a hatodik vándortáborában van, és sok régi-új baráttal-barátnővel tölti az idejét. Szereti, ha van kihívás egy túrában, de azért éppen „ne kelljen függőlegesen mászni”. A még nála is kisebbeket most edzik-formálják szüleik, a csíkszeredai Nagy család például 5 és 7 éves leánykáikkal kóstoltatja a túrázást a kisbakancsosok között. És a művelődésből is jut nekik, hiszen erre az alkalomra új gyermeklapot indított az EKE, az Erdélyi Gyopár kistestvérét, a Gyopárkát forgatta a nagyobbik.

Intermezzo

Nincsen tábor Mircea Diacon főfogyasztóvédő nélkül, aki a turistákat ismét jól „megvédte”, a helyszínen ugyanis szankcióval illette a gyergyói turisztikai cikkeket árusító vállalkozókat a román feliratok hiánya miatt, s berendelte a Csíki sörösök képviselőit is további konzultációra.

Ettől s eddig: a XXVI. vándortábor számokban

1350 regisztrált táborlakó volt Rétyen, akik 130 szervező munkája által élhettek gondtalan napokat. A legfiatalabb táborlakó a 8 hetes Miklós Örs, a legidősebb Gúzs Sándor, 86 éves. A túrázó férfiak legidősebbje Vas Géza, 83 éves, a hölgyek között a miskolci Porehovszki Várhegyi Olga, 82 éves.

Legtöbbet bizonyára az ózdi postás túrázott, hiszen kerékpárral érkezett a helyszínre, 700 kilométert biciklizett 3 és fél nap alatt. Erdélyből 765-en, Magyarországról 570-en vettek részt, de volt 6 hollandiai, 5 angliai, 2 németországi állampolgár és egy vietnámi hölgy is. Az EKE 17 hazai szakosztálya vett részt, legnépesebb létszámban a CSEKÉ-től (Csíki Ekések): 94-en. 18 busz hordozta a naponta több mint 900 túrázót.

Jövőre Brassóban rendezik meg a XXVII. országos vándortábort. Új és tevékeny tagok mindig szívesen látottak! (További fotók itt!)